Eltérő adatok jelentek meg a napokban a tervezett debreceni akkumulátorgyár vízigényéről. Időközben lekerült a kormányhivatal oldaláról az a tanulmány, amely szerint az ipari park akár 60 ezer köbméter vizet is fogyaszthat majd naponta. Korábban a Papp László polgármester azt nyilatkozta, hogy "az engedélyezés alatt álló gyár átlagos vízigénye 3378 köbméter naponta, amelynek többsége újrahasznosított tisztított szennyvíz".

Antalóczy Tibor, a villanyautosok.hu portál főszerkesztője az InfoRádióban elmondta, vizet az akkumulátorgyártásnál alapvetően három területen használnak föl.

• Az első és talán a legfontosabb az elektródagyártás: az anód anyagát a lemezre való felvételhez ioncserélt vízzel kell keverni, és ez biztosítja azt, hogy feltapadjon a lemezre az anyag.
• Ennek a víznek a nagy részét elpárologtatják a következő lépésben: a szárításhoz használják a következő óriási mennyiségű vizet, hiszen túlhevített gőzzel szárítják az elektródákat.
• A harmadik vízigényes munkafázis a gépek hűtése.

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen és mennyi víz szükségeltetik egy akkumulátorgyárhoz, a szakértő elmondta:

rendkívül tiszta vízre van szükség,

és épp az adja vízfelhasználás jelentős részét, hogy ioncserélt vizet kell készíteni. Ezt többféle módon is meg lehet oldani, az akkumulátorgyártásban általában fordított ozmózisos eljárással készítik az ioncserélt, tisztított, sómentes vizet.

"A folyamat hatékonysága mindössze 20-25 százalékos, tehát

az összes víz nagyjából negyedéből lehet ioncserélt vizet készíteni, a maradék visszakerül a környezetbe vagy a csatornába. Ez óriási vízigényt jelent.

Nyilván nem veszik el a 75-80 százalék sem, csak azt nem tudják felhasználni."

Antalóczy Tibor szerint egyelőre nagyon keveset lehet tudni a leendő debreceni gyár vízfelhasználásáról. Az eddig megjelent adatok több ponton ellentmondanak egymásnak vagy hiányosak az adatokra vonatkozó információk. Ez okozza talán a legnagyobb zavart, és valószínű, hogy a szakemberek is amiatt tudnak nehezen mondani bármit is, mert nem látni a valós adatokat. De nem a debreceni beruházás az egyetlen, amelyik titkolózik:

az összes többi akkumulátorgyártó üzem sem teszi nyilvánosan közzé, hogy mennyi vizet és energiát használ fel a gyártás során.

A vízfelhasználás bizonyos szempontból környezetvédelmi kérdés is, például úgy, hogy az elhasznált és gőzként a levegőbe juttatott víz mennyire van megtisztítva. Bízzunk benne, hogy rendesen és szakszerűen, de ez a másik terület, ahol a mérési adatokkal és a mérések elvégzésére vonatkozó információkkal adósak a gyárak.

Arra a kérdésre, hogy milyen előnyei lehetnek a magyarországi akkumulátorgyáraknak, Antalóczy Tibor elmondta: világgazdasági szinten az akkumulátorgyártás óriási piac, és az ebben való részvétel óriási lehetőség, a beruházások ezen része tehát vitathatatlan. Rengeteg akkumulátora lesz szükség akár nálunk, akár más országokban is, nemcsak az autógyártásban, hanem a telepített energiatárolók területén is.

A fő kérdés nem is a beruházások szükségessége, hanem az, hogy megteremtik-e a megfelelő környezetet ahhoz, hogy az akkumulátorgyártók tevékenységét ellenőrizzék, és hogyha környezetvédelmileg vagy bármilyen más szempontból problémát tapasztalnak, akkor azt szankcionálják.