Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
311.89
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Nyitókép: Paks2.hu

Aszódi Attila a Paks 2 alatti törésvonalról

Az osztrák környezetvédelmi ügynökség szeizmológiai kockázatokról szóló jelentése szerint kétségeket vet fel Paks 2 földrengésbiztonsága. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja megismételte: a beruházás helyszíne alatt aktív törésvonal húzódik, azonban ez nem okozhat nagyméretű elmozdulást a földfelszínen.

Azt, hogy a paksi beruházás területén törésvonal van, már a '80-as évek eleje óta lehet tudni. Nagyon sok vizsgálat volt, és ennek eredményeként erősítették meg a mostani blokkok földrengésbiztonságát – mondta az InfoRádiónak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

A korábbi paksi bővítésért felelős államtitkár szerint már a '90-es években volt egy nagyon komoly biztonságnövelő program, ami a a törésvonalból származó többletkockázatokat figyelembe véve megerősítette a meglévő blokkokat. Amikor Paks 2 projekt telephelyvizsgálata elindult, akkor a szakemberek már tudtak a törésvonalról, és fontos cél volt annak tisztázása, hogy a törésnek milyen tulajdonságai vannak. A telephelyvizsgálati programra nagyjából nyolcmilliárd forintot költöttek el.

A szakértő szerint rengeteg vizsgálat történt, a rendelkezésre álló méréstechnikákat alkalmazták. Megállapították:

nagyjából húszezer évvel ezelőtt volt elmozdulás a törésvonal mentén, ugyanakkor ez néhány centiméteres nagyságrendű volt.

Aszódi Attila elmondta: tekintettel arra, hogy egy új létesítmény építése során nagyobb talajsüllyedésre méretezik a létesítményt, ez a centiméteres nagyságú elmozdulás nem okoz veszélyt. A telephelyvizsgálati jelentés azért állapította meg, hogy a vető ott van és aktív, mert az elmúlt százezer évben volt földrengés és elmozdulás a mentén. Ugyanakkor a vető nem képes arra, hogy a felszínen nagy méretű elmozdulást mutasson. A telephely engedélyezésekor ezt tárgyalták, a hatóság ezzel külön foglalkozott, amikor a közmeghallgatás zajlott a telephelyvizsgálattal kapcsolatban.

A kormányoldal felől a közmeghallgatáson Aszódi Attila hívta fel erre a figyelmet. "Ennek az ismeretnek a birtokában adta ki a hatóság a telephelyengedélyt, elfogadva azt, hogy a projekt a szükséges vizsgálatokat elvégezte és a vizsgálatoknak az eredményei megfelelőek" – jelentette ki Aszódi Attila.

Mint mondta, a folyamat során Ausztria többször tájékoztatást kapott a kérdéskörről, februárban ténylegesen egyeztettek. Akkor úgy tűnt, az osztrák szakemberek megértették a magyar fél álláspontját, és a kérdést lezárták. Most ismét felvetették a problémát, ami politikai kérdéseket is felvet, a szakmai kérdésekre a magyar fél ismét válaszolt.

"Nincs új körülmény. Ausztria olyan dolgokat pezdeget, amelyekről sokszor szó volt már"

– mondta a szakértő.

A potenciális problémát Paks 1 esetében is vizsgálták, de a '90-es években ennek megfelelően a telephely sajátosságait figyelembe véve megerősítették a létesítményt. Hangsúlyozta: nincs új körülmény, ami a létesítmény biztonságát veszélyeztetné. A földrengés mérete és erőssége kapcsán nincs új információ. A földrengésben származó rezgés, mint erőhatást figyelembe vették, és a vizsgálatok nem tártak fel olyan új paramétert, ami a '90-es években végrehajtott biztonságnövelő programnak a sajátosságait zárójelbe tennék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Azonnali hatállyal felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, a lap mindennemű finanszírozását pedig a mai naptól teljesen leállítják. A kormány 10 százalékkal emeli a megváltozott munkaképességűek ellátásait, a 65 év feletti rokkantsági ellátottak juttatása pedig 2027-től legalább havi 120 ezer forintra nő. A 2026/2027-es tanévtől ismét valamennyi magyar egyetemen elérhetővé válik az Erasmus-program, így abban a korábban korlátozásokkal érintett 21 felsőoktatási intézmény hallgatói is részt vehetnek. A kormány döntött a mohácsi Duna-híd megépítéséről is, a beruházás műszaki tartalmának módosításával azonban 74-76 milliárd forintot takarítanának meg: az alföldi oldali csatlakozóút 2x2 helyett 2x1 sávon épül meg, a felszabaduló pénzt pedig az országos úthálózat felújítására fordítják. A gyermekvédelmi rendszer átvilágítása után tízmilliárd forintos kríziskezelő alapot és egymilliárd forintos jóvátételi keretet hoznak létre a szektor fejlesztésére, a béremelésekre és a bántalmazott fiatalok támogatására. A kormány emellett átírná a csecsemők kötelező pneumococcus elleni oltásának szabályait. Belpolitikai híreink pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×