Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Az Országgyűlés plenáris ülése 2022.október 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Erősen megosztja az ellenzéket a paksi üzemidő-hosszabbítás

A pártok egy része szerint ez nyílt beismerése annak, hogy nem is lesz Paks II., másik része szerint adhocrácia van, és olyan vélemény is elhangzott a kérdés parlamenti vitájában, amely szerint el kéne felejteni az atomenergiát, de a DK és az MSZP például a kényszer miatt támogatja.

Megkezdték a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének további meghosszabbításáról szóló határozati javaslat általános vitáját a képviselők az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára expozéjában hangsúlyozta: Magyarország további fejlődésének fontos előfeltétele a kiszámítható, biztonságos és karbonmentes energiaellátás, a háború, valamint a szankciók pedig felértékelik az erőművek szerepét, így a paksiét is, amely atomerőmű költséghatékonyan állít elő villamosenergiát.

Ismert, 1982-ben és 1987-ben kezdődött meg az erőművek működése Pakson, ezek üzemidejét előbb 50 évre hosszabbították 30-ról, de a tét most az, hogy lejárjanak-e az erőművek 2032-ben, illetve 2037-ben. Ehhez a kormány tanulmányozza a helyzetetet, párbeszédet folytat a szakmával és a környező álllamok véleményét, tapasztalatát is begyűjti. Ami az előterjesztő szerint biztos, hogy a 2050-re vállalt karbonsemlegességnek kulcseleme lenne, hogy "Paks 1" tovább működjön. Ehhez egyébként elvileg nem lenne szükséges a parlament hozzájárulása sem Steiner Attila szerint.

A Fidesz vezérszónoka, Szeberényi Gyula Tamás szerint a javaslat erősíti az ország energiabiztonságát, és segíti az atomenergia biztonságos felhasználását.

A DK, illetve Varju László szerint nem kellene a háborúra hivatkozni, jobb érv kellene Paks mellett, különös tekintettel, hogy a jelenlegi válság aligha lesz velünk 2032-re, ám mivel a kormány kényszerhelyzetet teremtett, támogatják a javaslatot, azzal az apró betűvel, hogy a megújulók használatának elmulasztásáért a kormányt terheli az elmúlt évtizedben felhalmozódott felelősség.

A KDNP (Aradszki András) a klímacélok elérését hangsúlyozta, amihez szükséges az atom jelenléte a növekvő energiaigény mellett. Felidézte, hogy a fukusimai atomkatasztrófa után a világ minden atomerőművében biztonsági fejlesztéseket hajtottak végre.

Az MSZP csak az üzemidő-hosszabbítást támogatja. Harangozó Tamás emlékeztetett: pártja számos alkalommal tett fel kérdést a kormánynak az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban. Szólt arról is, hogy az erőmű képes 12 forintos kilowattóránkénti áron áramot előállítani, ezért feltette a kérdést:

ezt az áramot miért adják a lakosságnak hétszeres, az önkormányzatoknak pedig húszszoros áron?

Arra is emlékeztetett, hogy 2009-ben az Országgyűlés egyetértésben adott elvi engedélyt az új blokkok építéséhez, de nem ahhoz, hogy a részleteket titkolva építsék meg az erőművel.

A Momentum szerint az üzemidő-hosszabbítás újabb ok arra, hogy ne építsük meg Paks II.-t. Gelencsér Ferenc, a Momentum vezérszónoka jelezte, pártja elismeri, hogy Magyarország hosszú távú villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepe van a Paksi Atomerőműnek. Amíg nincs a leállást indokló műszaki, energiabiztosági vagy környezeti ok, szükséges meghosszabbítani a meglévő blokkok üzemidejét - mondta. Ezzel viszont beismerte szerinte a kormány, hogy nem épül meg időra Paks II.

A Jobbik szerint Paks II. egy nukleáris "lucaszéke", papíron épül, de a gyakorlatban nem. Bencze János kiemelte, pártja elkötelezett az atomenergia mellett. A Paksi Atomerőmű eddig csak jót hozott, egyfajta jólétet biztosított Pakson és térségében. A politikus jelezte, pártja támogatja az üzemidő meghosszabbítását, mert az fogja biztosítani Magyarország energiabiztonságát, és a térségben élők megélhetését. Bencze János szerint ugyanakkor

a tervezett Paks II. beruházással kapcsolatban nehéz jó döntést hozni, hiszen dokumentációja "titkosítások halmaza".

A Párbeszéd szerint is azért hosszabbítanak üzemidőt, mert "Paks II. nem lesz". Szabó Rebeka szerint bűn volt a szerződés aláírása az emberek megkérdezése nélkül. Hozzátette: azért kapkodnak most, mert a megújuló energiákból sem lett semmi az elmúlt időben.

A Mi Hazánk szerint viszont szükség lenne Paks II.-re, de a kormány ad hoc módon kormányoz, ez látszik ebből az előterjesztésből is. A párt szerint ha Paks II. már működne, nem lenne szükség erre az üzemidő-hosszabbításra. Úgy vélte, csak akkor lehet támogatni az üzemidő-hosszabbítást, ha a nukleáris biztonság nem kerül veszélybe.

Az LMP nem támogatja az atomenergia használatát. Keresztes László Lóránt szerint ellentmondásos nyilatkozatokat tesznek a kormánytagok energetikai kérdésekben, ami komoly aggodalomra ad okot egy energiaválság közepette. Ilyennek ítélte a megújuló energia kérdését, de felidézte például Kósa Lajos 2019-ben elhangzott szavait is, miszerint azért van szükség a paksi bővítésre, mert a jelenleg üzemelő erőmű üzemideje már nem hosszabbítható tovább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Donald Trump amerikai elnök július 30-án történelmi áttörésként jelentette be, hogy a Hamász és a Gázai–övezet valamennyi palesztin fegyveres csoportja beleegyezett a teljes fegyverletételbe. A folyamat azóta alig halad. Bár most úgy tűnik, hogy a Hamász hajlandó megtenni az első lépést, Izrael a belföldi választási kampány miatt húzza az időt.

Már az osztrákok is menekülnek a tűz elől

Tűz ütött ki pénteken egy kelet-ausztriai erdőségben, a közeli településről mintegy százötven embert kimenekítettek, mintegy 100 méternyire a lángoktól - jelentette az ORF.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent hozzá van szokva a jegybankok elleni vakmerő fogadásokhoz. Korábban a Soros Fund Managementnél dolgozott – annál a fedezeti alapnál (hedge fund), amely az 1992-es fontválság idején arról vált híressé, hogy „bedöntötte” a Bank of Englandet. Július végén azonban Bessent az ellenkező irányba fogadott: egy jegybank oldalára állt annak devizája védelmében. Hozzányúlt az Egyesült Államok devizatartalékaihoz, hogy segítse a Bank of Japant (BoJ) a jenvásárlásban, miután a japán deviza 1986 óta először gyengült a dollárral szemben a 163-as szint fölé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×