Az államfő kiemelte: a nyersanyagok egy része véges, ezért a "dobd el kultúra" és termelési logika nem tartható. Példaként említette az autógyártásban használt magnézium hiányát. Elmondta, a magnézium 90 százalékát Kínában állítják elő, Európában lényegében megszüntették a gyártását. Kína azonban a környezetvédelmi szabályok szigorodása és a klímavállalásai miatt bezárja magnéziumbányáinak egy részét, így kezd szűkössé válni a nyersanyagkészlet, az európai autógyártók pedig komoly beszerzési problémákkal küzdenek.
Hozzátette: "ha nem felelősen gazdálkodunk a nyersanyagforrásainkkal, ha nem vesszük figyelembe ezek szűkösségét", akkor tartóssá válhat bizonyos termelési folyamatok ellehetetlenülése.
Áder János az újrahasznosítás jó példái között említette az okostelefonokból kinyerhető aranyat. Elmondta, hagyományos bányászati módszerekkel, cianidos technikával egy tonna kőzetből két gramm, egy tonna mobiltelefonból - egy már létező technológiával - 300 gramm aranyat lehet kinyerni.
Mi a jobb, elbontani egy hegyet és otthagyni egy cianidos zagytározót, vagy visszanyerni az aranyat a hulladékká vált mobiltelefonokból?
- tette fel a kérdést az államfő.
Megjegyezte, Belgiumban jól működő, nyereséges vállalkozás foglalkozik a mobiltelefonok ilyen újrahasznosításával, és reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is lesz majd olyan cég, amelyik fantáziát lát ebben.
Az élelmiszer-felhasználás és -újrahasznosítás jó megoldásaira példaként említette a Munch applikációt és szolgáltatást, amelynek segítségével az élelmiszergyártók a még nem lejárt, jó minőségű, de például este a pékségben vagy az étteremben már nem eladható terméket juttathatják el kedvezményes áron a fogyasztókhoz.
Megemlítette továbbá azt a robotot, amely néhány hét alatt jó minőségű komposztot készít szaghatás nélkül a konyhai hulladékból baktériumkoktél segítségével.
Hozzátette: az applikációt és a robotot is bemutatják majd a november 29-én kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón.
Áder János ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a legfontosabb a megelőzés, tehát a hulladékkeletkezés, a fogyasztás mérséklése.
Emlékeztetett:
1970-ben 27 milliárd tonna nyersanyagot használtunk fel az egész világon, ez 2017-re a 100 milliárd tonnára, tehát a négyszeresére nőtt.
A műanyagfogyasztás és -felhasználás
- 1967-ben 2 millió tonna volt,
- ma 380 millió tonna, a 190-szerese a 60-as évekének.
Ha ebben formájában bővül a gazdaság, így nő a népesség és a fogyasztás, akkor a világ nyersanyagfogyasztása a jelenleginek a duplájára fog nőni a következő évtizedekben - mondta.
A személyes felelősség fontosságáról szólva említett egy néhány évvel ezelőtt készített ENSZ-felmérést, amely szerint a megvásárolt ruhák egyharmadát egyszer vagy egyszer sem vesszük fel, miközben egy farmer előállításához 7500 liter vízre van szükség.
Áder János figyelmeztetett arra is: a környezetszennyezés, így a műanyagok természetbe kerülése nemcsak az élővilágot, hanem végül az embert magát is veszélyezteti. Az alsóbbrendű tengeri élőlények szervezetébe beépülő mikroműanyagok ugyanis az élelmiszerláncba kerülve idővel az emberi szervezetbe is eljutnak.