INFORÁDIÓ
2021. augusztus 4. szerda
Dominika, Domonkos

arcok 1956-ból

1956-os forradalom

nemzeti emlékezet bizottsága

Arcok 1956-ból – Kicska János

Infostart / InfoRádió

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 23-tól hétköznaponként egy-egy portréval tiszteleg harminc hős és mártír emléke előtt.

Kicska János katonatiszt (1931–1958) – Budapest, 1958. november 15.

Portré

1956. november 4-én a soroksári Jutadombnál esztergomi légvédelmi tüzérek és nemzetőrök csaptak össze szovjet katonákkal és magyar államvédelmisekkel. Ez volt az egyetlen olyan ütközet, ahol egy honvédalakulat szervezetten szállt szembe a megszállókkal, akik itt szenvedték el egyik legsúlyosabb veszteségüket. A megtorlás ennek megfelelően különösen súlyos volt. Az esztergomi hadosztályt feloszlatták, majd 52 egykori tagját el is ítélték – ez volt a megtorlás legnagyobb pere. A hét kivégzett katona egyike Kicska János főhadnagy volt.

Kicska János 1931-ben született Munkácson, apja állomásfőnök volt. Négy gimnáziumi osztályt végzett, utána a család rossz anyagi helyzete miatt munkát kellett vállalnia, volt napszámos, és dolgozott építkezéseken is. 1949-ben önként jelentkezett katonának; egy év csapatszolgálat után elvégezte az egyéves Bem Légvédelmi Tüzér Tiszti Iskolát. Először Debrecenben szolgált, majd alosztályparancsnoki iskolát végzett. 1953 októberétől a 7. hadosztályhoz tartozó esztergomi 51. légvédelmi tüzérosztálynál volt ütegparancsnok hadnagyi, később főhadnagyi rendfokozatban. Miután egységét a forradalom idején tanúsított magatartása miatt felszámolták, 1957 áprilisától Vácon szolgált október 17-i letartóztatásáig. Nős volt, egy lánya született.

1956. október 24-én alakulatát – lövegek nélkül – Budapestre rendelték. Kicska főhadnagy november 1-jéig biztosítási feladatokat látott el a Jászai Mari téren, majd az Árpád hídnál. November 2-án osztályparancsnoka, a vele együtt kivégzett Szabó Pál őrnagy utasítására négy 37 mm-es gépágyúval a soroksári Jutadombnál foglalt tüzelőállást. Feladatuk volt megakadályozni a szovjetek Budapest elleni támadását, de csak akkor nyithattak tüzet, ha támadás éri őket.

November 4-én reggel 10 óra körül tűzharc tört ki a Jutadombnál elhelyezett katonák és nemzetőrök, valamint egy, a főváros ellen vonuló szovjet–magyar konvoj között. A gépágyúk két teherautót és két sorozatvetőt lőttek ki. Az összecsapás után a katonák és nemzetőrök üldözőbe vették a kilőtt járművekből menekülőket, és két sebesült államvédelmist lelőttek. Bár Kicska végig tagadta, a bíróság szerint jelen volt a kivégzésüknél. Délután a tüzérosztály néhány lövege részt vett a Határ úti harcokban, majd november 9-én visszatértek Esztergomba.

A hadosztályparancsnok, Mecséri János ezredes és 51 társa perében első fokon 1958. augusztus 14-én ítélkezett a Budapesti Katonai Bíróság Mátyás Miklós hadbíró őrnagy vezette különtanácsa. Kicska Jánost a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése, gyilkossági kísérlet (így minősítették a tűzharcban való részvételt és a tűzparancs kiadását) és bűnsegédi minőségben elkövetett kétrendbeli gyilkosság vádjával halálra ítélték.

A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Ledényi Ferenc hadbíró ezredes vezette különtanácsa 1958. november 13-án jogerőre emelte az ítéletet. A bíróság kiemelte, hogy a „vádlottnak komoly része van abban, hogy a lövegek nemcsak a Soroksári úton, hanem a Határ útnál is tüzeltek, és a katonák egyéni fegyvereikkel lőtték a járműveket”. Szerinte a honvédek „orvul tüzeltek a felvonuló szovjet egységekre”, ami órákkal a szovjet támadás megindulása után különösen cinikus állítás. Noha nem sikerült bizonyítani, hogy jelen volt a két államvédelmi agyonlövésénél, ezt nem tekintették a büntetés enyhítésére alkalmas körülménynek.

Kicska Jánost 1958. november 15-én végezték ki többi halálra ítélt bajtársával együtt.

Források és irodalom

  • Mecséri János és társai pere. HM HIM Hadtörténelmi Levéltár XI. 22. 031/1958
  • 1956-os KK1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet. Budapest, 1996.
  • Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.
  • Marossy Endre: Mecséri János ezredes és ötvenegy katonájának hadbírósági pere – 1958. Magyar Napló Kiadó Kft., Budapest, 2018.

A kivégzése napján megjelenő Népszabadság híreiből – 1958. november 15., szombat

A szocializmus világtörténelmi győzelmének programja

(…) a Szovjetunió 15 év alatt a világon az első helyre kerül nemcsak az össztermelés mennyiségét, hanem a termelés egy főre jutó mennyiséget illetően is. Az országban létrejön a kommunizmus anyagi és technikai alapja. (...)

(...) Ez a szocializmus világtörténelmi győzelme lesz a kapitalizmussal folytatott békés versenyben. (...)

Az Arcok 1956-ból sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.

Kapcsolódó hang

Arcok 1956-ból – Kicska János
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018