2 °C
A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége az önzetlen és a közösségi érdekeket szem előtt tartó viselkedésformát preferálja, illetve a legtöbben tájékozottak a koronavírussal kapcsolatban – a többi között erre mutat rá az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszékének több mint ötezer fő megkérdezésével végzett kutatása. A válaszadók harmada tart attól, hogy saját maga vagy családtagja elkapja a betegséget, emellett csaknem két százalékuk számolt be arról, hogy a koronavírus fertőzöttséget nézve közvetlenül is érintett.
Március 26. és április 5. között 5464 válaszadó töltötte ki a tanszék által összeállított online kérdőívet. A kutatók célja annak feltárása volt, hogy a járvány első heteiben az emberek mennyire voltak hajlandók a közösségi szempontokra tekintettel alakítani a viselkedési szokásaikat, mennyire voltak hajlandók követni a hatóságok utasításait, illetve mennyire voltak nyitottak a hatóság intézkedéseit kritizáló hangokra.
A válaszadók 96 százalékára szolidaritás és önzetlen viselkedési hajlandóság volt jellemző.
A közösségorientált viselkedést a kutatók olyan kérdésekre adott válaszokkal mérték, mint például mennyire lennének hajlandók saját áldozatok vállalására mások egészségének megóvásáért, illetve mennyire viselkednének önzetlen módon bizonyos hétköznapi helyzetekben (például: élelmiszer vásárlása alkalmával megosztanák-e mással az elfogyóban lévő terméket).
A felmérésben résztvevők jól informáltnak tartották magukat a témában, amit megerősített, hogy hat, koronavírussal kapcsolatos tényre vonatkozó kérdésre a válaszadók 69 százaléka hibátlanul válaszolt, 23 százalék pedig egyetlen hibát vétett.
A hatóságok utasításait körülbelül ugyanannyian követnék (44 százalék), mint ahányan nem (43 százalék).
Ezzel szemben a válaszadók túlnyomó többsége, 86 százaléka vallotta azt, hogy érdemes odafigyelni azokra is, akik kritizálják a hatóságok intézkedéseit.
A kutatásból az is kiderült, hogy a hatóságok utasításainak elfogadása és a kritikus hangokra való odafigyelés legnagyobb mértékben azzal függ össze, hogy valaki egyetért-e a kormány intézkedéseivel vagy sem, az általános politikai orientációjával és azzal, hogy a személy mennyire tekintélyelvű, azaz mennyire tartja fontosnak egy erős vezető követését és a hagyományos értékek védelmét.
A tudományos eredményekbe vetett hit a jobboldaliak körében csökkenti az engedelmességet és növeli a kritikus hangokra való odafigyelést, míg a baloldaliaknál éppen növeli az engedelmességet és csökkenti a kritikus hangokra való odafigyelést.
Habár jelenleg hatalmas az együttműködő és önzetlen viselkedési hajlandóság, a hatóságoknak való engedelmesség mértéke ennél sokkal alacsonyabb. Az eredményekből úgy tűnik, hogy a jobboldali emberek inkább elfogadják a hatóságok utasításait még akkor is, ha azokkal nem értenek egyet, azonban a baloldali emberek hatóságokkal való együttműködése leginkább úgy váltható ki, ha az intézkedések tudományos érvekkel alátámasztottak, egyetemes emberi értékekre és a másokkal való együttérzésre építenek.
A megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) a koronavírus-járványt saját magára és családjára nézve veszélyesnek gondolja, de
csak 33 százalék tart attól, hogy ő vagy családtagjai elkapják a betegséget.
Annak ellenére, hogy a kitöltők mindössze 38 százaléka gondolja, hogy általánosságban véve súlyos gazdasági következményei lesznek a járványnak, 62 százalék tart tőle, hogy a családjára anyagi terhet ró a járvány.
A válaszadók csaknem 1,8 százaléka érintett úgy a koronavírusban, hogy egy közeli hozzátartozója lett beteg vagy halt meg; 1,3 százaléknak van olyan ismerőse, akinek pozitív tesztje lett, és 13,5 százalék ismer olyan embert, aki hatósági karanténba került vagy pozitív volt a tesztje.
