A projekt újdonsága, hogy sokkal részletesebb, párhuzamos méréseket végeznek majd szakemberek a Dunán – mondta az InfoRádiónak Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.

"Ki kell emelni a kémiai és biológiai mérések mellett még a mikroorganizmusok mérését, illetve a partok hidromorfológiai mérését – fogalmazott a főigazgató. – Valamint ki kell emelni azt, hogy

az élő és élettelen szerves anyagoknak a DNS-mintáját fogják elemezni, és ebből következtetni fognak arra, hogy milyen élőlények vannak még a Dunában".

Összesen 51 ponton, a Duna magyarországi szakaszán pedig 12 helyszínen végeznek méréseket a nemzetközi mérőcsoportok. Ezekre főként júliusban kerül sor, de év végéig is lesznek még vizsgálatok – tette hozzá Láng István.

Várhatóan 2020 decemberében adják ki a feldolgozott eredményeket, amelyek a további kutatások alapjául szolgálnak.

A szakember rámutatott: a projekt két alapvető célja, hogy

a Duna vízminősége a következő évtizedekben megfelelő legyen, illetve, hogy a Dunát, mint élőhelyet, mint ökológiai területet, fenn lehessen tartani.

"Ezek a mérések arra lesznek alkalmasak, hogy meghatározzuk azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket meg kell tennünk a célok elérésének érdekében" – emelte ki a szakember.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója hozzátette: a Duna Védelmi Egyezmény magyar elnökségi évének kiemelt eseménye a projekt, amely egy példa nélküli nemzetközi összefogás.