Egyre bővül Magyarország natúrpark hálózata

Az országban 14. natúrparkként 18 településen, 75 ezer lakossal, 73 ezer hektáron megalakult a Tápió Natúrpark. Ezzel már az ország 9 százalékán, 15 megyében található natúrpark – közölte az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Rácz András.

Rácz András a Pest megyei településen rendezett Tápió Natúrpark címátadó ünnepségen elmondta, az új natúrparkban két erdei iskola, Farmoson egy 21. századi követelményeknek megfelelő természetvédelmi oktatóközpont és 13 tanösvény található. Hozzátette, mára

az ország területének kilenc százalékán található natúrpark,

és 19 megyéből 15 érintett.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a natúrparki kezdeményezések már a rendszerváltáskor megjelentek Magyarországon, de a természetvédelmi törvénybe csak 2004-ben került bele a natúrpark fogalma, majd 2005-ben jött létre a Magyar Natúrpark Szövetség. Hozzátette, nemrég készült el a magyar natúrparkokról szól rendelet is, amely szabályozza majd a címadományozást, működést és minden olyan kérdést, amely a mindennapi tevékenységhez szükséges.

Natúrparkok

A natúrpark nem azonos a nemzeti parkkal, vagy az állami természetvédelemmel, hanem alulról jövő szerveződés – emelte ki Rácz András az InfoRádiónak. Alapvetően négy pillérre épülnek:

táji, természeti, kulturális örökség megőrzése,
környezeti nevelés, szemléletformálás, tájidentitás és annak megerősítése
térség-, vidékfejlesztés fenntartható módon
ökoturizmus és rekreáció.

Az államtitkár a most alakult Tápió Natúrparkkal kapcsolatban megjegyezte, a területre jellemzőek a vizes élőhelyek – a gólyáknak a földje ez –, tájhasználatra pedig a szántók és az ültetvényerdők kiemelkedő aránya. A növénytermesztés mellett jelen van a méhészet és a halgazdálkodás. Rendkívül sok a védett és fokozattan véded terület A tárca pártolja, és támogatja a natúrparki kezdeményezéseket, és már annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy hogyan juthatnak különböző európai uniós és hazai forráslehetőségekhez, tette hozzá Rácz András.

Czerván György, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy korunk egyik legnagyobb kihívása a vidéken élő fiatalok megtartása a városok elszívó hatásával szemben. Hozzátette, a vidéki ember számára szükség van munkahelyekre és jövőképre, hogy szeressen ott élni, és el tudja képzelni a jövőjét.

Az országgyűlési képviselő szerint

a probléma nem csak magyar sajátosság,

az Európa más térségeire is többé-kevésbé jellemző és szintén keresik a megoldást a vidéki élet fenntartására. Erre a kihívásra született a natúrparkok modellje – fűzte hozzá. Elmondta, a natúrpark elsősorban a táji örökségre és a természeti értékek védelmére alapoz, de újdonsága és a nemzeti parkoktól megkülönböztető sajátossága, hogy céljait a

helyi emberek, közösségek bevonásával

kívánja megvalósítani, hogy keretei között a helybéliek is megtalálják szerepüket, jó esetben gyarapodásuk forrását is.

KAPCSOLÓDÓ HANG

turizmus

agrárminisztérium

natúrpark

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.