Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Közös polgármesterjelölteket állított Budapest legtöbb kerületében négy ellenzéki párt

Közös polgármesterjelölteket állított Budapest legtöbb kerületében az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum - jelentette be Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szombaton sajtótájékoztatón.

Elmondása szerint ez politikatörténeti pillanat. A személyekről pár hónapos tárgyalások után állapodtak meg.

A jelölteket közösen támogatják, ők a kerületekben a legesélyesebbek arra, hogy leváltsák a Fidesz "embereit", és az összefogás résztvevői támogatni fogják a főpolgármester-jelölti előválasztás második fordulójában nyertes jelöltet - mondta.

Hozzátette: ők olyan Budapestet szeretnének, ahol a civil társadalmat partnernek tekintik, az önkormányzatiság érték és nem legyőzendő feladat.

Molnár Zsolt elmondta a megállapodás szerint az MSZP a II. kerületben Őrsi Gergelyt, a III. kerületben Kiss Lászlót, az V. kerületben Tüttő Katát, a X. kerületben Somlyódi Csabát, a XIII. kerületben Tóth József jelenlegi polgármestert, a XIV. kerületben Horváth Csabát, a XVIII. Kerületben Szaniszló Sándort, a XIX. Kerületben Gajda Péter polgármestert, a XX. kerületben Szabados Ákost, Csepelen Takács Mónikát jelölik.

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi önkormányzati képviselője a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, egyesíteni akarják azokat, akik nem akarnak egy Tarlós István vezette Budapesten élni, akik nem akarják, hogy olyan főpolgármester vezesse a városukat, aki nem képviseli az emberek érdekeit. Hozzátette: a budapestieknek elegük van abból, hogy nem, vagy alig részesültek a minden eddiginél több uniós forrásból.

DK-s jelöltek hat kerületben lesznek, a VII. kerületben Niedermüller Péter, a XI. kerületben László Imre, a XII. kerületben Élő Norbert, a XV. kerületben Németh Angéla jelenlegi polgármester, a XVI. kerületben Nemes Gábor, a XVII. kerületben pedig Gy. Németh Erzsébet indul majd.

Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja azt mondta, Budapest változást akar, ezért "kutya kötelességük" olyan modellt kitalálni, amelyben esély van leváltani a Fideszt. Mivel az LMP egyelőre távol maradt a megállapodástól a Párbeszéd maradt a zöld párt a szövetségben, ezért fő céljuk a budapesti zöldterületek növelése, a légszennyezettség csökkentése.

A Párbeszéd az I. kerületben Váradiné Naszályi Mártát jelöli, a IX. kerületben viszont még nincs végleges döntés arról, hogy kit javasolnak.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta, a törésvonalak nem pártok, hanem az államhatalom és az ellenzéki pártok között húzódik meg, a Momentum azon dolgozott, hogy hidat képezzen a civilek és a pártok között, akiknek elsődleges célja, hogy demokratikus útra tereljék az országot. Hozzátette: sajnálja, hogy a megállapodásban nem vesz részt minden ellenzéki párt.

A Momentum a IV. kerületben Déri Tibort, a VI. kerületben Soproni Tamást, a XXII. kerületben Havasi Gábort javasolja közös jelöltnek.

Molnár Zsolt kérdésre válaszolva elmondta, az LMP-t mindenképpen várják az összefogásba. Velük a tárgyalások nem jutottak olyan szintre, hogy budapesti szintű megállapodást kössenek, de a 23 kerület többségében vannak helyi megállapodások. A Jobbikkal kapcsolatban azt mondta, helyi szinten lehetőséget biztosítanak a megállapodásra, de polgármesteri szintű egyezségre nem látnak lehetőséget.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×