A Ryanairnél pénteken tartják a légitársaság történetének legnagyobb sztrájkját, eddig több mint 400 járatot töröltek, köztük három budapestit is.

A diszkont légitársaság közölte, hogy vis maiornak tekinti a helyzetet és nem fizet kártérítést az utasoknak a járatok törlése miatt.

Állításuk szerint ugyanis nincs ráhatásuk arra, hogy mely járatokat tudják elindítani. Az utast azonban megilleti a kártérítés, de az eltérő álláspontok miatt akár bírósági eljárásig is juthat a felek közti vita.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében leszögezte: azt, hogy a sztrájk rendkívüli körülménynek minősül-e, a tagállami hatóságok eljárásuk során állapítják meg. Ennek kivizsgálását és elbírálását az utasok a járat indulása szerinti ország hatóságainál kezdeményezhetik.

Magyarországról induló járatnál a Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatala a kompetens.

A tárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar utasok a járattörlésekkel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítése érdekében a minisztérium szervezetében működő Európai Fogyasztói Központhoz is fordulhatnak, amennyiben a Ryanair előzetesen nem rendezi panaszukat.

A légiutasok jogait a 261-es uniós rendelet szabályozza, amely előírja, hogy milyen esetekben illeti meg az utast kártérítés. A szabályok értelmében minden olyan utas kérheti a kártérítést, aki az unióból indul, vagy az unió területére érkezett, vagy az unió területén belül utazott, függetlenül attól, hogy a légitársaság az európai közösség valamely országában van bejegyezve, vagy sem.

Késés esetén akkor kérhető kártérítés, ha az utas a menetrendhez képest legalább 3 órával később száll le az érkező repülőtéren. Járattörlés esetén a légitársaságnak legkésőbb a járat indulása előtti 14. napon értesítenie kell az utast arról, hogy járatát törölték, és teljes jegyár-visszatérítést, illetve átfoglalást kell biztosítani. A jogszabályok értelmében

a járatot törlő légitársaságnak az utast nemcsak a saját hálózatán belül, hanem annak kérésére bármely légitársaság járatára át kell foglalnia.

A légitársaságok abban az esetben tagadhatják meg a kártérítés kifizetését, ha nem várt esemény következett be, és a fuvarozó bizonyítani tudja, hogy a járat törlését, illetve késését olyan rendkívüli körülmények okozták, melyeket észszerű intézkedésekkel nem lehetett volna elhárítani.

Ilyen esetnek minősül a többi közt:

• a légiforgalmi szolgáltatási rendszerek által hozott döntés,
• a politikai instabilitás,
• a kedvezőtlen időjárási,
• a biztonsági kockázat.

Nem minősül vis maiornak ugyanakkor a madárral ütközés (bird strike) és a repülőgép karbantartásakor észlelt, vagy a karbantartás hiányosságai által okozott műszaki problémák nagy része sem.

A kártérítés nem jár automatikusan, azt a légitársaságoktól az uniós panasztételi formanyomtatvány kitöltésével és elküldésével kell kérni.

Egyik esetben sem jár kártérítés akkor, ha a járat késése, vagy törlése miatt nem uniós országban az utas már kapott valamilyen kártérítést, segítséget, illetve átfoglalást. Ha az utazás több átszállással történt, de a végcél, vagy a kiinduló állomás az unió területén van, akkor a teljes útvonalra kérhető a kártérítés. Az ilyen utazások esetén azonban beutazásnál csak az unióban regisztrált légitársasággal szemben érvényesíthető a kártérítési igény.

Elindultak a fogyasztóvédelmi vizsgálatok

A fővárosi kormányhivatalnak 60 napja van, hogy feltárja a Ryanairnél és a WizzAirnél az elmúlt időszakban tapasztalt problémákat, illetve azt, hogy a szolgáltatások megfelelnek-e a fogyasztóvédelmi szabályoknak.Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár elmondta: a hatóság várja a légitársaságok válaszait a kiküldött kérdésekre, ezek határozzák meg a vizsgálat további menetét, és akár bírságot is kiszabhatnak velük szemben.