A Magyar Idők összeállításából kiderül: jóval kevesebbet fordítanak a magyar cégek eredményükből bérfelzárkóztatásra, mint a külföldi munkavállalás célországaiban. A szakszervezetek kiindulópontja az őszi bértárgyalásokon emiatt a járulékcsökkentés mellett a bérszint fejlesztésének kérdése lesz. Az alacsony értéknövelés ráadásul azokban az ágazatokban a legjellemzőbb, ahol amúgy is alacsonyak a fizetések.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy szakmai egyeztetést tart szeptember közepén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetése a kéményseprők képviselőivel. A téma az ágazatban kialakult kaotikus helyzet megszüntetése lesz. A lap úgy tudja, a kéményseprőszakma átfogó javaslatcsomaggal készül a tárgyalásra.

A Népszabadság cikke szerint nem csak az ingatlanközvetítők ügyeskednek, de trükköznek az eladók, sőt, a vevők is. A lap által megkérdezett egyik szakértő azt mondja: míg 10 évvel ezelőtt a KSH adatai szerint az adásvételek felét ingatlanközvetítők hozták tető alá, mostanra ez az arány 23-25 százalékra esett vissza.

A Magyar Nemzet cikke szerint a családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK szabályozásának módosítására kérte fel az ombudsman a nemzetgazdasági minisztert, mivel a jelenleg hatályos kormányrendelet kirekeszti a a jogosultak közül a 20 évesnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták után viszont jár a pénz.

A Magyar Idők arról ír, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint komplex, háromlépcsős folyamat lenne a bérfelzárkózás, amelynek egyik fontos eleme a kis- és középvállalkozói szektor technológiai erősítése. Parragh László szerint a magyar cégek lemaradásban vannak, a versenyképességük növelése a bér- és munkaerő kérdést is segítené, a cégek most nagyon várják az uniós pályázatokat.

A Népszabadság összeállításából kiderül: zavaros az MSZP viszonya a DK-hoz. Vannak ugyanis olyan szocialisták, akik szerint Gyurcsány Ferenc pártja az MSZP bukására játszik, mások viszont ezt nem tartják komoly veszélynek.

GAZDASÁGI LAPSZEMLE

A Portfolio cikke szerint az Európai Uniós állampolgárok 76%-ának van folyószámlája, 28%-ának életbiztosítása és 17%-ának jelzáloghitele, saját bevallása alapján. A magyarok minden pénzügyi termék területén elmaradnak az EU-s átlagtól, az unió lakossága pedig a határon átnyúló szolgáltatás-igénybevételben marad el Brüsszel elképzeléseitől.

A Napi.hu arról ír, hogy tételes, vállalatcsoporton belüli bontásban közölte a 2015-ös létszámhiányról tájékoztató adatokat a MÁV csoport, egy MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére. A MÁV adatait tolmácsoló államtitkár írásos válaszában biztosított a munkaerőhiány kezeléséről, amely azonban az idén még súlyosabbá vált.

A Pénzcentrum.hu összeállításából kiderül: adókedvezménnyel honorálja az állam, ha bizonyos betegségekkel dolgozik az ember. Jelentős összeget nem kell befizetniük az ételallergiásoknak, a cukorbetegeknek és más betegségekkel együtt élő munkavállalóknak az államkasszába.