Az előzetes letartóztatás intézménye hosszú időre nyúlik vissza, a szabályozása ugyanakkor az elmúlt években sokat változott. A legjelentősebb változás az volt, hogy az elrendelése bírói hatáskörbe került Magyarországon is. Az tette ezt kötelezővé, hogy Magyarország csatlakozott az úgynevezett Római Egyezményhez, illetve a strasbourgi gyakorlatnak is alávetette magát. Az előzetes letartóztatás csak végső eszközként alkalmazható, csak akkor, ha annál enyhébb korlátozás nem éri el az eljárás céljait - hangsúlyozta Matusik Tamás.

Hozzátette: az előzetes letartóztatás egy hónapra szólhat, majd további hónapokkal hosszabbítható - viszont csak bíróság által. Időhatárokat az egyes cselekményekre a büntetési tételüktől függően ír elő a törvény. Például a három évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény miatti eljárásban a nem jogerős ítélet előtt maximálisan egy évig tarthat az előzetes letartóztatás - részletezte a bíró.

A legsúlyosabb bűncselekményeknél - a 15 évet meghaladó vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő cselekményeknél - jelenleg nincs maximum határa az előzetes letartóztatásnak - tette hozzá.

Az előzetes letartóztatás mellett a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom is létezik alternatívaként - ezeket kell elsősorban alkalmazni. Hiába számszerűen még kevesebb van ezekből, mint az előzetes letartóztatásból, a bírói logikának úgy kell kialakulnia, hogy megvizsgálja, ezek az alternatívák alkalmazhatóak-e. Akkor nyúlhat az előzetes letartóztatáshoz, ha úgy ítéli meg, hogy az alternatíváknak a tárgyi feltételei nem adottak, vagy a terhelttől nem várható olyan mértékű jogkövető magatartás, hogy ezeket betartsa - mondta Matusik Tamás.

Az alternatívákat szintén szabályozza a törvény. Az egyik ilyen a házi őrizet, amely szintén egy nagyon szigorú kényszerintézkedés: gyakorlatilag a terhelt az otthonát nem hagyhatja el bírói engedély nélkül.

Eleinte, amikor ezek a kényszerintézkedéseket bevezették, a jogalkalmazás gyanakvással szemlélte. Nem volt biztos abban, hogy valóban visszatartana bárkit is bármitől, hogy őt a rendőrség rendszeresen vagy visszatérően ellenőrzi az otthonában. De ebben nagy változás állt be az elmúlt években. Ez annak köszönhető, hogy a jogalkalmazók is felismerték, hogy ez ténylegesen működik. 2003 nyarán beszerezték azokat a nyomkövető eszközöket, amelyek már technikailag tudják ellenőrizni a jelenlétét.

Így, hogy már jól ellenőrizhető, és sokkal kisebb költséggel ellenőrizhető a folyamatos járőri jelenlét, és azonnal értesül róla a hatóság, ha ezt valaki megszegné. Ez mindenképpen növelte a bizalmat a házi őrizet alkalmazása iránt - fejtette ki a Budai Központi Kerületi bíróság csoportvezető bírája.

A témával részletesen a csütörtök este nyolc órakor kezdődő Paragrafus című jogi magazin műsor foglalkozik.