Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Orosz drónokat vetettek be a szíriai kormányerők

Először vetettek be oroszoktól kapott, pilóta nélküli repülőgépeket a szíriai kormányerők a közel-keleti országban tevékenykedő dzsihadisták ellen - jelentették szerdán damaszkuszi biztonsági források.

"A hadsereg a mai napon vetett be először Moszkvától kapott drónokat a szélsőségesek elleni műveletekben az ország északi és keleti részén" - tudatták nevük elhallgatását kérő illetékesek. A pilóta nélküli repülőgépek típusát, illetve a bevetések pontos helyét nem közölték.

Egy név nélkül nyilatkozó szíriai katonai vezető arról számolt be kedden, hogy a kormányhadsereg legalább öt harci repülőgépet, valamint a célpontok azonosításában segítő felderítő gépeket kapott Oroszországtól. Közlése szerint Moszkva egyéb hadi felszerelésekkel is ellátta Damaszkuszt az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrormilícia ellen.

A hadsereg magas rangú vezetője elmondta azt is, hogy a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők az Iszlám Állam szíriai fellegvárának számító Deír-ez-Zór és Rakka tartományban kezdik használni az orosz fegyvereket. "Az orosz fegyverek hatása kezd érezhetővé válni Szíriában" - tette hozzá.

A közelmúltban számos nyugati lap arról cikkezett, hogy Moszkva erősíti katonai jelenlétét Szíriában. Friss műholdképek tanúsága szerint Oroszország vélhetően két újabb katonai bázist épít a közel-keleti országban - közölte kedden a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap.

A Kreml a napokban közölte, nem zárja ki, hogy a szíriai elnök kérésére csapatokat küldjön a négy és fél éve polgárháború sújtotta országba. Moszkva, amely Damaszkusz szövetségese, a katonai segítségnyújtást az Aszad-rezsimnek azzal magyarázta, hogy a kormányhadsereg a leghatékonyabb erő az ország egy jelentős részét uraló Iszlám Állam ellen.

Szakértők szerint az orosz lépés a háború sújtotta közel-keleti országban több célt is szolgálhat. Amellett, hogy megerősíti Aszad kormányát és a hozzá hű fegyveres erőket, megalapozhat egy, a szíriai rezsimet és Iránt tömörítő új, az Iszlám Állam elleni koalíciót, illetve sokkal nagyobb befolyást biztosíthat Moszkvának Szíria jövőjének alakításában, miközben elvonja a figyelmet az ukrajnai konfliktusról.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×