Infostart.hu
eur:
368.01
usd:
335.52
bux:
143536.62
2026. november 18. szerda Jenő

A szokásosnál több eljárás indult tavaly Magyarországgal szemben

Eléggé termékeny volt a 2014-es év magyar szempontból az újonnan indult kötelezettségszegési eljárások számát (38) illetően. A tavalyi év végén összesen 44 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban Magyarországgal szemben, ami a 28-as mezőny kellős közepébe teszi az országot - írja a BruxInfo.

Tavaly 38 új kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben az uniós jog vélt megsértése miatt. Ez a tizedik legmagasabb mutató a 28 tagú Európai Unióban.

2014 végén ehhez képest 44 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az országgal szemben az EU-jogszabályok nem megfelelő átültetése vagy helytelen alkalmazása miatt (ebből 18 a késői átültetés miatt), amiből arra lehet következtetni, hogy szép számban zártak is le folyamatban lévő magyar ügyeket.

Az Európai Bizottság uniós jog alkalmazásáról szóló éves jelentése szerint Magyarország a 44 eljárással a 14-ik helyen, vagyis az EU kellős közepén áll a tagállamok között. Görögországgal és Olaszországgal szemben folyik a legtöbb, szám szerint 89-89 kötelezettségszegési eljárás, de a spanyolok, a belgák, a lengyelek, a franciák és a románok is rosszabbul teljesítenek.

A lista másik végén a még újoncnak számító Horvátország áll 10 eljárással, megelőzve az észteket, Máltát, Dániát, a letteket és a litvánokat.

A jelentésből az is kiderül, hogy a hazánk ellen 2014-ben indult 38 új kötelezettségszegési eljárás közül 26 esetben az uniós jogszabályok határidőre nem történő átvétele jelentette a problémát. Ebben a műfajban a bolgárok és a belgák vitték a prímet.

Összességében ugyanakkor öt év alatt jelentős mértékben, a 2010-es 2100-ról 1347-re csökkent a tagállamokkal szemben folyó eljárások száma. Ennek fő oka egy öt éve bevezetett újítás, ami lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság még a hivatalos eljárás elindítása előtt egy strukturált párbeszéd keretében tisztázza a tagállamokkal a vitás kérdéseket.

Az úgynevezett előzetes eljárás, vagy EU-pilot sikerszázaléka a lettek esetében volt a legnagyobb, 89 százalék (vagyis tíz probléma közül 9-et ebben a szakaszban sikerült megoldani). Magyarország, Luxemburg és Lengyelország esetében volt a legalacsonyabb, 62 százalékos a megoldással zárult előzetes egyeztetések aránya. ami azt jelenti, hogy hazánk esetében tíz ügyből hatot sikerült hivatalos eljáráson kívül lezárni.

A tagállamoknak elvileg 10 héten (70 napon) belül kell válaszolniuk a Bizottság által az előzetes eljárás során feltett kérdésekre. Magyarország esetében a reakcióidő 78 nap volt, aminél csak az olaszoknak, a dánoknak, a ciprusiaknak és a franciáknak volt szükségük hosszabb időre a válaszadásra.

Forrás: BruxInfo

Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×