Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
331.12
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Visszaélésekre bukkant az ÁSZ a pártoknál

Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésénél, az Összefogás Pártnál pedig büntetőeljárás indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a most elkészült és kedden bemutatott jelentésében.

Az ÁSZ jogszabályi előírás alapján, a választást követő egy éven belül ellenőrizte a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását. Az ellenőrzést az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölőszervezetek esetében hivatalból, a további 14, országos listát állító párt esetében kérelemre folytatta le a számvevőszék.

A jelentés szerint a mandátumhoz nem jutott pártok ellenőrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt, és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.

Nyolc másik pártnál - Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja esetében - az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok hiányossága miatt nem volt megállapítható, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos kampánylimitet betartották-e. Ezt az ÁSZ ugyancsak jelezte az ügyészségnek.

Brebán Andrea felügyeleti vezető elmondta: a tizennégy mandátumhoz nem jutó, de országos listát állító párt körülbelül 3,5 milliárd forint költségvetési támogatásra volt jogosult, és ebből mindössze 3 millió forintot nem használtak fel.

Az ÁSZ megállapítása szerint a Zöldek Pártjánál egy esetben nem a kampányidőszakban történt a költés, egy alkalommal pedig megállapítható volt, hogy nem dologi kiadásra fordították a támogatást.

A Magyar Államkincstár nyolc jelölőszervezet esetében hozott határozatot a költségvetési támogatás visszafizetéséről, mert a jelöltek nem szerezték meg választókerületükben a szavazatok legalább két százalékát. Két párt bíróságon támadta meg a határozatot, kettő részletfizetést kért, négy azonban - a Zöldek Pártja, az Összefogás Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt - nem reagált a kincstár határozatára.

Benedek Mária felügyeleti vezető a mandátumot szerző jelöltek és jelölőszervezetek ellenőrzésének tapasztalatairól szólva azt mondta, együttesen és jelöltenként is betartották a - legfeljebb 5 millió forintos - költési értékhatárt.

Az Országgyűlésbe bekerült 106 képviselő közül hárman lemondtak pártjuk számára az egymillió forintos költségvetési támogatásról, az ÁSZ így 103 jelöltet ellenőrzött. A jelöltek a 103 millió forintból 98 millió forintot költöttek el, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A 103 jelölt közül 99 esetében a kincstár által nyújtott támogatás felhasználása megfelelt az előírásoknak, egy jelöltnél találtak bizonylattal alá nem támasztott kifizetést és három esetben nem a kampányidőszakban történt kifizetést, az összesen csaknem százezer forint kétszeresét az ÁSZ visszafizettette.

A jelölteknél 6, a jelölőszervezeteknél 36 esetben a számlák nem tartalmazták maradéktalanul az áfatörvényben előírt tartalmi kellékeket, de az eltérésekért a számlakibocsátók voltak a felelősek, és ezek a hiányosságok nem befolyásolták a pénzek szabályszerű felhasználását.

Az ÁSZ megállapította, hogy a DK-nál három esetben, összesen 115 ezer forint összegben a kampányidőszak kezdete előtti tevékenység költségét számolták el.

A pártok a párttörvényben előírt forrásokat használták fel a kampánykiadásaik finanszírozásánál. A kampányidőszakban közölt politikai hirdetéseknél azonban több esetben kiderült, hogy a számlák adatai nem egyeznek a sajtótermékek által az ÁSZ-nak megküldött árjegyzékben vagy tájékoztatóban szereplő adatokkal - állapították meg.

Elek János, az Állami Számvevőszék főtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: az ÁSZ vizsgálata egyértelműen alátámasztotta, hogy az elmúlt időszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és javították az ellenőrzés lehetőségeit. A 2011 júliusától hatályos új számvevőszéki törvény végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát, megteremtve a számvevőszéki ellenőrzések valódi súlyát.

A választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló új szabályozások, ellenőrzési szintek és eszközök pedig támogatták, hogy az állampolgárok - egyebek mellett az ÁSZ ellenőrzésein keresztül is - tájékoztatást kapjanak a választási kampányra fordított adóforintok felhasználásáról, és feltárhatók legyenek a szabálytalanságok, törvénysértések - jelentette ki. 

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiáról.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Azt hitted, hogy vége van a megélhetési válságnak Magyarországon? Hát nincsen

Azt hitted, hogy vége van a megélhetési válságnak Magyarországon? Hát nincsen

Ha emelkedik az emberek jövedelme, akkor arányaiban kevesebb pénzt költenek élelmiszerre, és több jut más, nem létfenntartáshoz szükséges fogyasztási cikkre. Magyarországon azonban egyre nagyobb szeletet hasított ki az elmúlt 15 évben a fogyasztásból az élelmiszerek vásárlása, miközben a társadalom teljesen szétszakadt. Úgy néz ki, a magyar gazdaság súlyosabb válsággal néz szembe, mint azt a felszínes adatokból látni lehet, a rezsicsökkentés elengedése pedig szinte elképzelhetetlen. Ugyanis ez volt az egyetlen tényező, ami valamelyest mérsékelte az egyre szélesebben jelentkező megélhetési válságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×