"A Kúria azokat a pontokat semmisítette meg, amelyek nem voltak arra alkalmasak, hogy a hajléktalanok megállapítsák azt, hogy tilalmas területen próbálnak életvitelszerűen tartózkodni, vagy nem. Tehát generálisan megtiltotta például a fizetett parkolásra kijelölt területeken az életvitelszerű tartózkodást a főváros rendelete, ezt viszont a hajléktalan nem tudja megállapítani" - mondta az InfoRádiónak Madarász Gabriella, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának szóvivője.

Hozzátette: ebből az következett, hogy bizonyos kerületekben szinte a meghatározó részek tiltott területekké váltak, ami túlságosan általános, konkrétan megállapíthatatlan, és nem is méltányos.

"A hajléktalanok érdekében történt ez a hatályon kívül helyezés, annak érdekében, hogy konkrétan és pontosan határozza meg a közgyűlés, hogy hol lehet és hol nem lehet életvitelszerűen tartózkodni. Ez volt a megsemmisítés egyik vonulata, a másik pedig, hogy felesleges szabályozás volt, hiszen már más jogszabályok megtiltottak bizonyos területeken életvitelszerű tartózkodást, kulturális és egyéb érdekek védelmében" - tette hozzá a szóvivő.

Madarász Gabriella kiemelte: az alkotmánybírósági felülvizsgálat célja annak megállapítása is, hogy megfelelő-e az az eljárás, amivel a jövőbeni területek kijelölésére sor kerül. "Ez aggályosnak tekinthető a Kúria részéről, mert nem felel meg az általános jogalkotási szabályoknak".

A hajléktalanok a Kúria döntése után sem maradhatnak életvitelszerűen az aluljárókban.

Azok a társadalmi célok, amelyeket a szabályozással el kell érni, azok a közbiztonság, a forgalom biztosítása, a közegészségügyi szempontok, valamint kulturális szempontok figyelembe vétele. Ez fennmarad - tette egyértelművé.

A Kúria Közigazgatási Kollégiumának szóvivője elmondta: a Kúria csak abban a körben vizsgálódhatott, amelyben ezt az ombudsman kérte. Az ombudsman pedig csak ezekben a kérdésekben indítványozott felülvizsgálatot.