A Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) meghosszabbított nyitva tartással készült az utolsó rohamra, péntektől vasárnapig este 20 óráig lehetett belépni a múzeumba. A hatalmas - nagyjából 35 méter széles és 33 méter magas - ókori műemlék iránt már hetek óta fokozott volt az érdeklődés, "szinte záporoztak a kérések, hogy tartsunk még több tárlatvezetést" - nyilatkozott a Berliner Morgenpost című lapnak Andreas Scholl, a berlini állami múzeumok (SMB) antik gyűjteményének igazgatója.

Az utolsó napokban végül több ezren látták az ókori világ nyolcadik csodájának is nevezett építményt. Hétfőn elzárták a látogatók elől, mert elkezdődött a múzeum felújításának második szakasza. Az építmény bemutatására emelt csarnokot kívül-belül felújítják, a világítástól a klímaberendezésen át a biztonsági rendszerig mindent modernizálnak benne. A legnagyobb feladat az erősen elöregedett acélszerkezeten nyugvó, üvegborítású tető lebontása és újjáépítése lesz. A munkálatokat nehezíti, hogy maga a csarnok is műemlék, ezért különösen szigorú építési szabályok vonatkoznak rá. Az időszámítás előtti második században Kis-Ázsiában készült oltárt beborítják, hogy ne sérüljön meg. A múzeum egy másik szárnya továbbra is látogatható.

A 2019-ig tartó építkezés a berlini Múzeum-sziget rekonstrukciójának újabb üteme. Az öt múzeumból álló épületegyüttes felújításával és összekapcsolásával a német fővárosban univerzális történeti és képzőművészeti múzeumot hoznak létre, amely felveheti a versenyt a párizsi Louvre-ral, a madridi Pradóval vagy a londoni British Museummal. A több mint egymilliárd eurós beruházás 2026-ra készülhet el

Az ötből három intézmény rekonstrukcióját már befejezték, a Pergamon Múzeum felújítása pedig tavaly kezdődött. A berlini belvárosban fekvő épületegyüttest nemcsak felújítják, hanem elvezetik hozzá a metrót és építenek egy közös fogadócsarnokot, amelyből föld alatti sétányokon lehet majd eljutni a múzeumokhoz.

A Pergamon-oltár fél évtizedig tartó rabságát sokan bírálták. "Öt év hosszabb idő, mint amennyi a fékevesztett emberiségnek kellett ahhoz, hogy az első világháborúban romba döntse a régi Európát" - írta a napokban a Der Tagesspiegel című berlini lapban Gerhard Falkner költő, aki szerint a Louvre, a Prado vagy a szentpétervári Ermitázs szakértői "a fejüket fogják" a berlini tervek hallatán.

A beruházás irányítói szerint viszont az épületszárny annyira elöregedett, hogy teljes felújításra szorul, amelyet nem lehet gyorsabban elvégezni, és biztonsági okok miatt nem lehet megoldani, hogy a Pergamon-oltár látogatható legyen.

A Berliner Morgenpost szerint a fővárosban nem sokan gondolják, hogy a felújítást időben befejezik majd, mert az utóbbi időben a nagy állami beruházások rendre elcsúsztak. Például az új repülőteret már 2012-ben át kellett volna adni, de még mindig nem lehet használni, és többször módosították már a Berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) rekonstrukciójának befejezési határidejét is.

Az már most biztos, hogy az eredeti költségvetést nem lehet tartani. A Pergamon Múzeum valamennyi épületszárnyának felújítási költsége nagyjából 10 százalékkal haladhatja meg a tervezett 385 milliót, de nem technikai problémák miatt, hanem azért, mert a 2007-ben végzett számításokhoz képest eddig 10 százalékkal emelkedtek az árak az építőiparban.

Az 1910 és 1930 között épült Pergamon Múzeum a német főváros legnépszerűbb kulturális intézménye, tavaly 1,3 millió látogatója volt.