A rendszerváltozás 25. évfordulójára a Szabadság Expressz elnevezésű programsorozat keretében szerda délelőtt vonattal érkeztek Varsóból Budapestre fiatalok, és délután Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori parlamenti dolgozószobájában találkoztak a rendszerváltozás néhány fontos szereplőjével.

Kövér László kifejtette: arra a kérdésre, hogy mikor kezdődött a rendszerváltozás, több válasz is adható. Például, hogy akkor, amikor az MDF megalakult, vagy amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot és ezzel közjogi értelemben elindította a rendszerváltozás folyamatát, vagy amikor a háttérben a nagyhatalmak politikusai elkezdtek alkudozni, igyekeztek átmenteni a hatalmukat az új berendezkedésbe, esetleg 1945-ben, mert az a rendszer, amelyet 1990-ben Kelet-Közép-Európában demokráciára cseréltek, soha nem nyert legitimitást egyik országában sem a szovjet övezetnek.

A házelnök kiemelte: a fiatal rendszerváltoztatók nem tudatos választással lettek parlamenti képviselők, hanem belesodródtak a politikába. Fiatal értelmiségiekként azt gondolták, hogy van feladatuk a világban azon túl is, hogy a szakmájukban tegyék a dolgukat. Értelmiségiekként a társadalom elitjévé váltak, akiknek vezetniük kell a közösségüket.

Ez nem feltétlenül állam- és pártfunkciókat jelentett, de mintaadóknak, szellemi vezetőknek kellett lenniük a közösségükben, és erre a szerepre készültek, nem a parlamenti képviselőségre - mondta.

Kövér László kiemelte: Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetése mindenkinek nyilvánvaló bizonyságot jelentett, hogy a kommunista rendszer ideológiai és morális értelemben is összeomlott, hiszen az állampárt hozzájárulásával tehették meg ezt a kegyeleti gesztust. Az eseményen a legemlékezetesebb beszédét Orbán Viktor mondta a magyar fiatalok, a Fidesz nevében - fűzte hozzá.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: 2011-ben a Fidesz kétharmados többsége kellett ahhoz, hogy új alkotmányt fogadjanak el, és ez volt az igazi rendszerváltozás. Az új alaptörvény alapján szerveződik most az ország, és az újabb kétharmados többség lehetőséget ad arra, hogy az állam minden részletét megszervezzék - mondta.

Kitért annak a jelentőségére, hogy 1978-ban Karol Wojtylát II. János Pál néven pápává választották. A lengyel pápa azt üzente, hogy "Ne féljetek!", és ennek az üzenetnek rendkívüli jelentősége volt - vélekedett.

Az Országgyűlés alelnöke arról is beszélt, hogy 1987-ben a lakiteleki találkozón megalapították az MDF-et. Száznyolcvanan gyűltek össze az eseményre, "a szabadság kis körei" találkoztak, köztük Áder János jelenlegi köztársasági elnök. Hozzátette: annak, hogy nem verték szét a találkozót, nagy jelentősége volt.

Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök, aki 1989. október 23-án a harmadik magyar köztársaságot kikiáltotta, arról beszélt, 1989-re a mérvadó magyar politikai elit, a kommunista párt és az új demokratikus pártok egyetértettek abban, hogy reformokat véghezvinni nem lehet politikai fordulat nélkül. Abban is egyetértés volt, hogy egy nemzeti kerekasztal keretében kell végrehajtani a történelmi fordulatot. Békés és alkotmányos módon akarták ezt véghezvinni, ezért világos volt, hogy ezt a parlamentben kell szentesíteni.

Felidézte, hogy ezért ő mint parlamenti elnök lett a kerekasztal-tárgyalások elnöke, koordinációs feladatot látott el, és a szakértői háttér biztosítása volt a feladata. A kerekasztal-tárgyalásokon módosították a régi alkotmányt, és megalkották a sarkalatos törvényeket, amelyeket még a régi, zömében kommunista képviselőkből álló Országgyűlésnek kellett törvényerőre emelnie. Neki és a reformista vezetőknek kellett meggyőzniük a képviselőket arról, hogy a változások elkerülhetetlenek, és az a jó, ha megszavazzák a törvényeket.

Kitért arra: nem volt véletlen, hogy a köztársaság kikiáltása október 23-án és délben, harangzúgás közepette történt. Az 1956-os forradalom példája lebegett a szemük előtt, amikor - ha rövid időre is - nemzeti egység alakult ki, hogy vissza kell szerezni a nemzeti szuverenitást, többpárti parlamentre, parlamenti demokráciára van szükség, e nélkül nem lehet új Magyarországot építeni.

Szűrös Mátyás a köztársaság kikiáltásához köti a rendszerváltást, azzal, hogy ez egy folyamat része volt, és utána sok kisiklás és deformáció is történt.

Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke, politológus elmondta, a 80-as évek közepére már a kommunisták számára is világossá vált, hogy a kommunista rendszer nem képes legyőzni a kapitalista Nyugatot, sőt egyre inkább távolodik tőle. Magyarországon fenntarthatatlanná vált a szocialista tervgazdálkodás, az életszínvonalat hitelekből tartották fenn, az ország menthetetlenül eladósodott. Ezért nem lehetett olyan erőszakot alkalmazni, mint például Lengyelországban, mert társadalmi ellenállás esetén azonnal államcsőd, fizetésképtelenség állt volna be - mondta.

Hozzátette: a rendszerváltás folyamatában Lengyelország végül politikailag megelőzte Magyarországot, amely gazdasági értelemben előbbre járt, bár később kiderült, hogy ez zsákutca volt. A két ország között abban is különbség volt, hogy a magyar társadalom zöme nem vett részt a rendszerváltásban. A kommunista elitet a kerekasztal-tárgyalásokon már csak saját hatalmának, befolyásának átmentése érdekelte.

Tölgyessy Péter "furcsa átmenetnek" nevezte a magyar rendszerváltást, amely később is eltért a többi ország átalakulásától.