Infostart.hu
eur:
373.85
usd:
340.08
bux:
138353.41
2026. november 20. péntek Jolán

Balog Zoltán: alapos vizsgálat szükséges a titkosszolgálatok tevékenységéről

Alapos vizsgálat szükséges a titkosszolgálatoknak a romagyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységéről - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Spiegel Online német hírportálnak, párhuzamot vonva a 2008-2009-es magyarországi gyilkosságsorozat és a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű német neonáci terrorista sejt ügye között.

Balog Zoltán a legalább tíz gyilkosságért és két robbantásos merényletért felelősnek tartott NSU ügyére utalva kiemelte: "ahogyan Németországban, úgy Magyarországon is csődöt mondtak a titkosszolgálatok. Szándékosság volt ez, vagy hanyagság? Ezt a kérdést tovább kell vizsgálni" - mondta a miniszter a német hírportálnak, amely Romagyilkosságok Magyarországon - Megemlékezés helyett gyűlölet címmel közölt összeállítást.

A cikkben hangsúlyozták, hogy a gyilkosságsorozat után öt évvel "gyakorlatilag nincs nyilvános megemlékezés", és az akkori szocialista-liberális kormány képviselői közül mostanáig senki nem kért bocsánatot a túlélő áldozatoktól a hatóságok hibáiért.

Ugyanakkor Balog Zoltán református lelkészként augusztus 3-án minden évben istentiszteletet tart, amelyre meghívja a túlélőket és az áldozatok családtagjait, akik ugyancsak a miniszter kezdeményezésére kapnak humanitárius segélyt a kormánytól - tették hozzá a Spiegel Online csütörtökön közölt írásában, megjegyezve, hogy a pénzügyi támogatásra nagy szükség van, mert az érintettek többsége mélyszegénységben él.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az idén márciusban közölte, hogy a kormány a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslata alapján hetvenmillió forinttal járul hozzá a romagyilkosságok áldozatainak megsegítéséhez.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a 2008-2009-es romagyilkosságok közvetlenül vagy közvetve érintett áldozatai csak a 2010-es kormányváltás után kaptak állami támogatást, és Balog Zoltán még 2010-ben, az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkáraként 8,5 millió forintot juttatott az áldozatok családjainak, és ebből egyebek mellett felújítottak négy lakóházat a Phralipe Független Cigány Szervezet segítségével.

Az NSU 2000 és 2007 között legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el.

Az NSU ügye megmutatta, hogy a német hatóságok súlyos kudarcot vallottak a neonáci gyűlöletcselekmények feltárásában, és megmutatta azt is, hogy az országban jóval kiterjedtebb a militáns szélsőjobboldali szubkultúra, mint ahogy a szakértők addig gondolták.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×