"A tárgyak a kiállítás végéig Hollandiában maradnak, de tekintettel a politikai eseményekre, azon gondolkodunk, kinek kell majd visszaadnunk" - mondta a múzeum tulajdonosa, az Amszterdami Egyetem szóvivője, Yasha Lange.

A Fekete-tenger partján talált, Kr.e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyakat öt ukrán - közöttük négy krími - intézmény adta kölcsön a hollandiai múzeumnak.

"Kinek a tulajdonában vannak most ezek a tárgyak. Nagyon bonyolult jogi kérdésről van szó - hangoztatta Yasha Lange. A műtárgyak visszaszolgáltatása kérdésében a múzeum kikéri a hágai külügyminisztérium véleményét is.

Hollandia - az Egyesült Államok többi nyugati szövetségeséhez hasonlóan - nem ismeri el a Krím Oroszországhoz csatolását. Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án írta alá a Krímet Oroszországhoz csatoló szerződést, amely azonnal hatályba lépett.

Lange elmondta, hogy a kölcsönzésről szóló szerződéseket még a zavargások előtt írták alá.

Az NBC amerikai televízió honlapja idézte Olekszandr Szics szociális ügyekben illetékes ukrán miniszterelnök-helyettest, aki korábban azt mondta: Oroszország azt követeli, hogy a kincseket egyenesen a szentpétervári Ermitázs múzeumba szállítsák.

A hollandiai múzeum által összegyűjtött tárgyak a Kr.e. 7. században görög uralom alá került félsziget gazdag történelmét mutatják be az intézmény honlapja szerint.

Mintegy száz tárgyat állítottak ki A Krím - a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításon. Többségük drágakő berakású arany ékszer: az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, valamint fegyver

Egy kardhüvely, egy díszsisak és több kínai lakkozott fadoboz is látható az augusztus végén bezáró kiállításon, tekintettel arra, hogy "a Krím és a Fekete-tenger a múltban és ma is fontos útkereszteződés Európa és Ázsia között".

A múzeum, amely a kiállítással új megvilágításban kívánta bemutatni a szkítákat, gótokat és hunokat, "állandó kapcsolatban áll Kijevvel és Moszkvával" - mondta Yasha Lange.