Az államfő által visszaküldött földtörvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány alapján a Btk.-ban ezentúl az szerepelne, hogy bűntettet követ el, ha valaki a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet jogellenes megszerez.

Az alkotmányügyi bizottság 18 igen és két nem szavazattal döntött a módosító indítvány benyújtásáról hétfő reggeli ülésén.

A bizottság az Áder János köztársasági elnök által tavaly november 8-án megfontolásra visszaküldött, a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényt módosítaná.

Az államfő többek között azért küldte vissza a Nagy István (Fidesz) által kezdeményezett, ki nem hirdetett jogszabályt, mert a zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják.

Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa törli a jogszabályból az ügyészi vizsgálatra vonatkozó, "a közérdekvédelmi feladatkörhöz nem illeszkedő" szabályokat, de fenntartja az ügyész jogát az érintett állami nyilvántartásokból való adatkéréshez.

A módosító indítvány indokolása szerint az új büntetőjogi tényállás megállapításával az ügyész büntetőjogi feladatai és fellépési lehetőségei bővülnek. A törvény kimondja, hogy a büntetőeljárás során keletkezett bizonyítékok a zsebszerződések semmiségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók.

A Btk.-módosítás május 2-án lépne hatályba.

A bizottsági módosító indítvány emellett - az államfő észrevételeinek megfelelően - rögzítené, hogy a törvény hatálybalépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen kötött választott-bírósági kikötések továbbra is érvényben maradnak. A jogszabály ugyanis visszamenőleges hatállyal rendelte el, hogy a termőföld tulajdonjogával összefüggő szerződésben választott-bíróságként csak a Magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki.

Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők, továbbá a törvény rendelkezéseinek sarkalatosságával kapcsolatban is voltak észrevételei.

Az Országgyűlés tavaly október végén fogadta el a törvényt, amely alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.