A miniszterelnök a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy - akár már kedden - meg kell alkotni az Országgyűlésben a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken majd.

Másodszor - folytatta - "fel kell vennünk a kesztyűt az Európai Unióval", amely kötelezettségszegési eljárással fenyeget, "a brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen", de "mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, extraprofitot kiszolgáló politikának".

Harmadik lépésként pedig meg kell teremteni a nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeit, ehhez a parlamentnek törvényt szükséges alkotnia, amely alapján a kabinetnek létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót - emelte ki Orbán Viktor.

Kijelentette: a kormány célja, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában - megjegyezve, hogy ezzel nőhet a munkahelyek száma, megerősödhetnek a magyar vállalkozások, és további külföldi befektetések érkezhetnek.

Orbán Viktor napirend előtt az elmúlt időszak kormányzati döntéseit is ismertette. Elmondta, hogy elkészült az a dokumentum, amely szabályozza az Európai Unió és Magyarország közötti pénzügyi együttműködést a következő hét évben. Visszavásárolták a Főgáz eddig német kézben lévő részvényeit, döntöttek egy új Budapesti Kongresszusi Központ felépítéséről, áttekintették és részben módosították a miskolci digitális programot.

A miniszterelnök a döntések között sorolta a tanuszoda-építési programot és azt, hogy kiemelt üggyé nyilvánította a kormány 2021-es úszó-világbajnokság megrendezését. Közölte azt is: a kormány az online pénztárgépek ügyében garantálja, hogy egyetlen becsületes kereskedő se szenvedjen kárt.
A nemzetközi kapcsolatokról szólva a kormányfő emlékeztetett decemberi törökországi hivatalos látogatására, a múlt heti - Ukrajna helyzetéről szóló - V4-csúcstalálkozóra, valamint külföldi cégek közelmúltbeli magyarországi beruházásaira.

Orbán Viktor említést tett a tervezett paksi atomerőmű-bővítésről szóló orosz-magyar megállapodásról is. Azt mondta: a kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukleáris együttműködésről.

Bírálták a miniszterelnök napirend előtti beszédében elhangzottakat a parlamenti ellenzék felszólalói.Az MSZP részéről a párt frakcióvezető-helyettese reagált a kormányfő felszólalására. Harangozó Tamás kijelentette: a kormány alkalmatlan és méltatlan az ország vezetésére. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a Fidesz-kormány öntelt és erőszakos, ráadásul mindez nem párosul hozzáértéssel.

Harangozó Tamás emlékeztette Orbán Viktort, hogy az államadósság jelenleg magasabb, mint 2010-ben volt, miközben 3 ezer milliárd forintnyi megtakarítást vettek el az emberektől. Szerinte a kormány hiteltelen gazdaságpolitikája és hiteltelen politikusai miatt gyenge jelenleg a forintárfolyam és ezért fizetnek ma a devizahitelesek 70 százalékkal magasabb törlesztő-részletet, mint négy éve.

A frakcióvezető-helyettes úgy fogalmazott: "a kormány az elmúlt években mesterien használta az Országgyűlést a korrupciós ügyei legalizálására, a nyomozó hatóságokat pedig ezek elkenésére", ez azonban szerinte pusztán gátlástalanság kérdése és "tisztességes demokrata akkor sem csinál ilyet, ha kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben".

Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a kabinet az energiarendszerét tekintve kiszolgáltatta az országot Moszkvának. Hozzátette: a paksi atomerőmű bővítésével kétszeresére nő majd a villamos energia ára, és emelkedik az államadósság. Schiffer András hozzátette: az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a jövedelmi különbségek is.

A Jobbik elnöke bírálta a kabinet foglalkoztatáspolitikáját, amely szerinte rontotta sokak megélhetését. Vona Gábor úgy vélte, a kormányzati ígéretek ellenére romlott a közbiztonság az országban, emellett kifogásolta, hogy máig elmaradt a rendszerváltás utáni elszámoltatás. A Jobbik elnökének szavai szerint, sajnálatos, hogy sem a miniszterelnök, sem a többi kormánypárti politikus "nem mer beleállni" a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szakmai vitába, hanem inkább menekülnek előle, és azt a látszatot keltik, mintha titkolni- vagy szégyellnivalójuk lenne az ügyben.

Hozzátette: "a kormányfő felelőtlenséget követett el, amikor a parlamenti pártok megkérdezése nélkül és a kampány kezdete előtt kötötte meg a paksi bővítésről szóló megállapodást Oroszországgal, ezzel egy fontos szakmai, stratégiai kérdést hagyott választási hisztériává válni."

A KDNP ugyanakkor úgy ítéli meg, felelős döntést hozott a kabinet Paks ügyében. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője azt mondta: bíznak abban, hogy a bővítést a parlament is támogatni fogja. Harrach Péter hangsúlyozta, hogy a döntésnek köszönhetően tízezer új munkahely jöhet létre.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali ellenzék véleményét a paksi bővítés ügyében nem lehet komolyan venni, mert "komoly pálforduláson" estek át az ellenzéki politikusok. Rogán Antal a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva beszélt arról, hogy Bajnai Gordon 2012. február 26-án Pakson azt mondta a paksi atomerőműről: "Magyarország biztonságos energiaellátáshoz szükség van rá", "az atomenergia felhasználása teremt lehetőséget olcsó villamos energia előállítására", illetve "a paksi atomerőmű kell ahhoz, hogy Magyarország energiatermelése minél kevésbé szennyezze a környezetét".

Rogán Antal szerint ma Bajnai Gordon ennek pont az ellenkezőjét mondja, és ezek után a baloldali ellenzék véleményét nem lehet komolyan venni.