A XXI. Század Intézet rendezvényén Schmidt Mária példaként említette: az EU vezetői GDP-ről vagy inflációról beszélnek, de közös külpolitikáról nem.

A kulturális minták erodálódása mindenre kihat - folytatta -, miközben olyan értelmiségi elit alakult ki, amely átengedte az élet minden területén a magyarázatot a közgazdászoknak, tehát kialakult a gazdaság primátusa. Schmidt Mária úgy látja, "a válság lehetőség és kényszer egyben, visszafelé nem vezet út", az új utat pedig közösen kell megtalálni.

Megállapította: Európában jelenleg nincs normakövetés, mert az emberek nem tudják, mi a norma, ha pedig "nincs minta és tekintély, akkor orientációs válság keletkezik, és most abban vagyunk". A mediatizált társadalom minden tekintélyt lerombol, és emiatt nehéz felállítani olyan mintát, amelyet az egyszerű polgárnak követnie kellene - tette hozzá.

A történész rámutatott: a széles értelemben vett Nyugat a saját értékeinek a konzekvens képviseletére sem képes, ami összefügg az értékválsággal. Példaként hozta fel, hogy Franciaország híres volt arról, hogy mindenkit tudott integrálni, most pedig először fordul elő az, hogy a muzulmánok nem akarnak franciák lenni, ahogy a törökök sem akarnak németek lenni Németországban.

Békés Márton történész a kötetet izgalmasnak nevezve arról beszélt, hogy a kiadvány "kényelmetlen kérdéseket tesz fel", és annak bizonyítéka, hogy "lehet jövőbe látó, izgalmas könyvet írni".

Szólt arról is, hogy a születésszám csökkenése Japánban a legnagyobb mértékű, ahol tömeges az aszexualitás, az emberi kapcsolatok hisztérikussága és a depresszió. Az állandó online jelenlét igénye véleménye szerint "ostoba, ingerek nélküli életre vezetett", amelyből "az emberi érzelmek stimulálásának vágya elillant", és "sokkal inkább vásárolunk, mint hogy egymás felé fordulnánk".

Megjegyezte: a gazdasági válságok kulturális válságok is, amelyek megoldását "lehet, hogy a teológiai kérdéseknél érdemes kezdeni". Utalt arra, hogy Hollandiában nemrégiben a helyi zsidó közösség támogatásával induló szélsőjobboldali képviselő nyerte a választást, őt az iszlám ellen támogatta a helyi zsidóság. A multikulturalizmus befogad olyan csoportokat, amelyeknek a kulturális kohéziójuk nagyobb, mint a helyi társadalomé - világította meg.

Pogonyi Szabolcs filozófus azt mondta: a kötet szélesebb rétegeket is meg tud szólítani, a szerző bátran használja a köznyelvet, határozott véleményt fogalmaz meg, és szenvedélyesen érvel. A könyvben szerepel egyebek mellett az, hogy a gazdasági válság morális válság következménye.

A könyv kitér arra is, hogy a hagyományos jobb- és baloldal meghatározása ma már értelmetlen, a baloldal "kifogyott a munkásokból, és kacérkodott a liberális gazdaságpolitikával is", míg "a jobboldal szociálisan érzékeny lett", ezzel együtt a szociáldemokrácia legnagyobb törekvése megvalósult, amikor kialakult a szociális rendszer, miközben "a különböző pártok egymásra licitálva ígérnek jólétet".

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a vallásosság és a demográfiai válság között nincs összefüggés, mert Olaszországban nagyobb a probléma ezen a téren, mint a szekularizált Franciaországban.

Az eseményen megjelent Darák Péter, a Kúria elnöke és Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.