A mobilfizetési szolgáltatások korlátozásával kapcsolatban az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az erre vonatkozó magyar szabályozás sérti az uniós szerződésben és irányelvben is lefektetett szabad szolgáltatás elvét. A Brüsszel által kifogásolt előírásról a magyar kormány még tavaly december elején döntött és a parkolást valamint az autópályadíjak megfizetését érinti.

Eszerint csak az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működtethet országos mobilfizetési szolgáltatást nyújtó rendszert, és a közszolgáltatások ellenértékének mobiltelefonos kifizetése csak ezen a cégen, vagy csak a zrt. rendszerén keresztül lehetséges. Ezek az előírások a bizottság szerint indokolatlanul és aránytalan mértékben korlátozzák a szabad szolgáltatás elvét, ezért indítottak ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárást.

Pataki Gábor, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kereskedelmi és termékfejlesztési igazgatója saját, márciusi videó-felvételükön elmondta: a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer bevezetését az egységesítés indokolja, a költséghatékony működés és nem utolsó sorban a kényelem.

A másik ügy a hulladékkezelést érinti. Az Almásfüzitőn található vörösiszap-tározóval kapcsolatban a név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás az MTI-nek elmondta, hogy Brüsszel szerint Magyarország nem megfelelően alkalmazza az úgynevezett hulladék-keretirányelvet és a természetes élőhelyek védelméről szóló direktívát a VII. számú vörösiszap-tározó esetében. Hozzátette: a tározóval kapcsolatos szabálytalanságok miatt a Greenpeace Magyarország tett panaszt Brüsszelben.

Két évvel ezelőtt az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület programfelelőse, Szuhi Attila az InfoRádiónak arról beszélt: az igazi veszélyt az okozza, hogy a tározók közvetlenül a Duna mellett helyezkednek el. A kazetták falát ráadásul több helyen is az ipari melléktermék lerakóját a folyótól elválasztó árvízvédelmi töltés képezi. Szuhi Attila hozzátette: a kazetták nincsenek megfelelő műszaki védelemmel ellátva, nincs meg a szükséges agyagréteg. Egyetlen egy kazetta esetében alkalmaztak csak fóliaborítást.

Az uniós szabályok értelmében Magyarországnak két hónapja van, hogy eloszlassa Brüsszel aggályait a kérdésben.

Emellett az Európai Bizottság le is zárt kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen. Például a bírák kényszernyugdíjazásának ügyében vagy a hatástanulmányokra vonatkozó uniós szabályok átültetésére vonatkozó témában. Ezen kívül szintén egy környezetvédelmi kérdésben, a Girincsi Nagyerdőben keletkezett kár miatt még 2010-ben indult kötelezettségszegési eljárást zárta le az Európai Bizottság.