A változtatás stratégiai irányai - így fogalmazta meg az illetékes államtitkár azt a dokumentumot, amely a felsőoktatást érintő átalakításokról szól. Klinghammer István az InfoRádiónak azt mondta: az állam az ösztöndíj útján próbálja terelni a diákokat egyes szakok irányába, de a költségtérítéses oktatásnak is szélesebb terepet kell adni.

"Az állam azt fogja majd megmondani, hogy hány fő ösztöndíjat tud a megfelelő szakra biztosítani. Tehát nem intézményre, hanem szakképzésre vonatkoznak majd a számok, s a hallgató maga döntheti majd el, hogy melyik intézményben kíván azon a szakon tanulni" - ismertette az államtitkár.

Elmondta, hogy kiemelten kezelnék a pedagógus-, és a természettudományos tanárképzést, a gyógyászatot, az egészségügyet vagy a műszaki és informatikai területeket. A fiatalok tehát kvázi lábbal szavaznak majd az egyetemek és főiskolák egyes szakjairól, amelyek így a jelentkezés függvényében akár meg is szűnhetnek.

Klinghammer István szerint az egyetemek és a főiskolák alkalmazkodni fognak a helyzethez úgy, hogy olyan képzéseket indítanak, amelyekre a társadalomnak valóban szüksége van.

A felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: nem tart attól, hogy gyengébb képességű diákok kerülnek be az egyetemekre és főiskolákra, ugyanis jövőre 260 pont lesz az a határ, ami alatt még költségtérítéses képzésre sem lehet bekerülni az intézményekbe. Ráadásul a fizikai kapacitás is gátat szab majd a felvételeknek.

A kormány jövő szerdán dönt a Klinghammer István által jegyzett dokumentumról.