Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.38
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia

Eltörölnék az előzetes letartóztatás felső határát

Az ároktői banda ügye miatt a Fidesz azt kezdeményezi, hogy a jövőben a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Emellett 60 napban maximálnák a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tennék a lábperec alkalmazását - jelentette be Gulyás Gergely szerdai sajtótájékoztatóján.

A fideszes országgyűlési képviselő ismertette: két héten belül benyújtják az erről szóló törvénymódosítási javaslatukat a parlamentnek.

A módosítások értelmében a legalább 15 év szabadságvesztéssel fenyegetett életellenes bűncselekmények esetében törölnék el az előzetes letartóztatás időtartamának jelenlegi, legfeljebb 4 éves felső határát.

Emellett a büntetőeljárási törvény módosításával a Fidesz-frakció 60, illetve különösen bonyolult ügyek esetében 90 napban maximalizálná a szakértői vélemények elkészítésének határidejét. Az ezt elmulasztó szakértők nem kapnának szakértői díjat, illetve a bíróság rendbírságot szabna ki rájuk.

Végezetül a kormánypárt azt is kezdeményezi, hogy ha valamilyen okból elutasítják az ügyész előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát, akkor a kiemelten súlyos bűncselekmények esetében kötelező legyen a lábperec alkalmazásának kezdeményezése. A Fidesz célja ezzel, hogy a jövőben előzetes letartóztatás elrendelése hiányában se fordulhasson elő szökés az ilyen esetek elkövetői között - mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: megfontolják azt is, hogy a polgári eljárások gyorsítása érdekében a polgári perrendtartás esetében is bevezessék a szakértői mulasztások szankcionálását.

Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás jelenlegi működése - beleértve a szakértői intézet működését is - "egy örökség" és bár az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sokat tett az ügyhátralék csökkentéséért, a korábban felhalmozott ügyhátralék miatt még mindig előfordulhatnak ilyen "tűrhetetlen, elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan esetek".

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kifejtette: alkotmányos aggályok bármilyen törvényjavaslattal kapcsolatban felvethetők és "normális esetben" az sem fordulhatna elő, hogy három év alatt nem születik elsőfokú ítélet egy ügyben. De amíg a jelenlegi helyzet fennáll, addig a Fidesz-frakció feladata az, hogy az egész társadalom számára megnyugtató válaszokat adjon a problémára - hangsúlyozta.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón bejelentette, a kormánypárti képviselők nem vesznek részt az ároktői banda két tagjának szökése kapcsán az MSZP képviselői által összehívott parlamenti ellenőrző albizottságok szerdai ülésén, mert álláspontjuk szerint az ellenzék csak "politikai hisztériakeltést" tervez. "Senki nem gondolhatja azt komolyan, hogy egy politikai felhangú bizottsági vitában érdemi javaslatok születhetnek" - mondta.

Kocsis Máté emlékeztetett arra, hogy a bűncselekmények a szocialista kormányok idején történtek, az eljárások is azóta húzódnak, ezért a Fidesz nem tartja hitelesnek, hogy az MSZP-s képviselők "független szakértőként lépnek fel" az ügyben.

A hattagú banda az ügyészség szerint 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadt rá 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben, illetve vidéki településeken. A büntetett előéletű, egymással szoros rokonságban álló ároktői férfiak gátlástalan, embertelen módon bántak kiszemelt áldozataikkal. Két idős ember belehalt sérüléseibe, a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete. Az ároktői banda tagjainak ügyében négy év alatt nem született elsőfokú ítélet, ezért a tagokat az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe utalták. A rendőrség múlt szombat délelőtt tette közzé, hogy éjjel megszökött a házi őrizetből a banda két tagja, a 26 éves Rostás Henrik és az 51 éves Rostás Elemér ellen fogolyszökés miatt indult eljárás.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×