Markó Andrea - akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg - úgy fogalmazott: a vagyongazdálkodási tanács tagjaként "jóhiszeműen és a jogszerűségről megfelelően meggyőződve hagytam jóvá a csereszerződést, ez nem minősülhet bűncselekménynek". Megjegyezte: a szerződés jogszerűtlenségének kérdése csak a Sukoró-ügy, mint politikai ügy kirobbanása után vetődött fel.

A volt szakállamtitkár a bíróság előtt azt mondta: "bűncselekménnyel vádolni a vagyontanács tagjait csak azért, mert nem gyanakodtak a szervezet szakértői által elkészített anyagok hitelességére, rosszhiszemű. (...) Én megbíztam a szervezet működésében, és ha nem így lett volna, az ellehetetlenítette volna a munkavégzést" - tette hozzá.

Markó Andrea jelezte, hogy az értékbecslő céggel soha semmilyen kapcsolatban nem volt, az értékbecslőket nem ismerte, és nem tartott kapcsolatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. azon munkatársaival sem, akik az értékbecslés elkészítését koordinálták. Közölte, ezeket a tanúvallomások hitelt érdemlően alátámasztják, az pedig, hogy tudomása lehetett az értékbecslés meghamisításáról, csak az ügyészség következtetése.

A vádlott indítványozta: a bíróság kötelezze az ügyészséget arra, hogy ha az fenntartja ellene azt a vádat, hogy ő bűncselekményt követett el, és tudomása volt az esetleges hamis értékbecslésről, nevezze meg és csatolja be konkrét bizonyítékait. "Ha ezt nem tudja megtenni, kérem a bíróságot, szólítsa fel az ügyészséget, álljon el a vádtól, és ne tegye tönkre egy jóhiszemű, ártatlan és lelkiismeretes munkát végző ember életét" - mondta.

A volt szakállamtitkár Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek az ügyben betöltött szerepe kapcsán arról beszélt: a tanúvallomások és a dokumentumok alapján kiderült, hogy a kormányfő nem utasította őt és Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatóját a csereszerződés megszavazására, nem élt vissza hivatalával, "a projekt a szokásos módon, más (...) projektekkel azonosan volt kezelve a közigazgatás rendszerében".

Markó Andrea után a negyedrendű vádlott, F. Zsolt értékbecslő tett vallomást a bíróság előtt. Az üggyel összefüggő történéseket napra, órára, percre lebontva idézte fel, kitérve az ingatlanok értékelésének gyakorlatára. Jelezte, nem tudott arról, hogy a cserére kiszemelt albertirsai-pilisi, illetve a sukorói ingatlancsoportoknak az értékeléskor közük lett volna egymáshoz, és azt sem tudta megmondani, utólag ki korrigálta az általa munkaanyagként elkészített elsődleges értékelést.

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A büntetőper tárgyalása - amelynek során több mint száz tanút hallgat majd meg Sólyomváriné Csendes Mária bírói tanácsa - január 24-én további vádlotti meghallgatással folytatódik.