Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Fokozatosan csökkenhet 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Fokozatosan, tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amelyet pénteken terjesztett a Ház elé, és amely rendelkezik arról is, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár pénteken az MTI-nek elmondta: a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által most benyújtott indítványban a korábban visszavont előterjesztéshez képest annyi lényeges változás van, hogy - az Európai Bíróság határozatával is összhangban - fokozatosan lesz 65 év az egységes felső korhatára az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló szereplőinek.

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×