Az, hogy Szentesen Európa egyik legkorszerűbb takarmánykeverő üzeme épült fel, üzenet a magyar vidék számára: van perspektíva a mezőgazdaságban - mondta Fazekas Sándor.

A magyar tulajdonú vállalkozás beruházása, amely 37 új munkahelyet teremtett, 405 millió forint uniós és kormányzati támogatást kapott. Az üzem éves kapacitása 170 ezer tonna, így a Hungerit-csoport 95 ezer tonnás takarmányszükségletén kívül értékesítésre is jut az itt készülő tápból - közölte a miniszter.

Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója elmondta, a cég tíz esztendeje tervezi saját takarmánykeverő kialakítását.

A cégcsoport szinte az egész baromfi vertikumot lefedi a "földtől az asztalig". A szülőpár telepektől a tojás útja a keltetőbe vezet, majd a kikelt napos állat a vállalkozás baromfitelepein növekszik, míg a vágóhídra nem kerül. A Hungerit közel 55 ezer tonna baromfit, elsősorban brojlercsirkét, pecsenyekacsát és libát dolgoz fel évente, amelyekkel a hazai piacon a kiskereskedőktől a legnagyobb áruházláncokig a kereskedelem minden szintjén jelen van. Emellett jelentős exportpiaccal rendelkezik, ami az árbevétel közel felét teszi ki - közölte a vezérigazgató.

A vállalkozás a takarmányt korábban négy-öt beszállítótól vásárolta, a beruházásnak köszönhetően megszűnik ez a külső függőség - tette hozzá.

Bustyaházai László, a MA-KA Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, ma Magyarországon több mint nyolcszáz regisztrált takarmánykeverő működik, ezek közül mintegy kétszáz termel kereskedelmi célra is. Az üzemek 80 százaléka 1990, 70 százaléka 1980 előtt épült. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban hatalmas fejlődés ment végbe az állattenyésztés genetika, illetve a tartástechnológia területén alig épült - a szentesihez hasonlóan - zöldmezős beruházással takarmánykeverő üzem.