B. Zoltán, akit ötödik alkalommal hallgattak meg, Szabó Györgyi tanácsvezető bíró kérdésére válaszolva "megfontolatlannak" és "önkéntelennek" nevezte azt a katasztrófa másnapján, 2010. október 5-én tett nyilatkozatát, hogy a Mal ajkai telephelyén kiömlött vörösiszap veszélytelen.

A cégvezetőt a többi között azzal vádolják, hogy a valóságnak nem megfelelő tájékoztatást adott a kiömlött anyagról.

A vezérigazgató egy másik kérdésre válaszolva azonban fenntartotta, hogy a vörösiszap nem mérgező anyag.

A vádlott a bírónak a vezérigazgatóként viselt felelősségét érintő kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy a műszaki, hatósági előírásokkal kapcsolatosan 99 százalékban a munkatársainak szakértelmére támaszkodik. "Elsődlegesen azokat az embereket kell ismernem, akikkel dolgozom" - mondta, hozzátéve, hogy nem is tudta volna áttanulmányozni a cég összes dokumentumát.

A tanácsvezető kérdésére, hogy tudott-e az iszaptározókra vonatkozó katasztrófavédelmi terv létezéséről, nemmel válaszolt. Vallomása szerint az ajkai timföldgyár riasztási tervét sem ismerte, a tárgyaláson felolvasott munkaköri leírása szerint azonban feladata volt a tározókra vonatkozó hatósági és technológiai előírások munkatársakkal való betartatása, számonkérése.

A hétfői tárgyaláson a vezérigazgatót szembesítették az ötödrendű vádlott D. József divízióigazgatóval, mert a X-es tározóba kerülő vörösiszap semlegesítésének 2009 novemberi leállításával kapcsolatban egymásnak ellentmondó vallomást tettek a nyomozás során. A vád szerint a lerakott anyag tetején tárolt rendkívül nagy mennyiségű víz a gátszakadás meghatározó oka volt, és ezt a folyadékot nem semlegesítették megfelelően, emiatt magas volt a lúgtartalma.

D. József divízióigazgató vallomása szerint nem álltak át teljesen a száraz technológiára, csak annak egy részét, a vörösiszap lúgtartalmát csökkentő dobszűrőket helyezték üzembe 2009 nyarán. Azt vallotta, hogy a technológia iszapszállításra vonatkozó részét anyagi okok miatt nem vezették be, és B. Zoltán kérésére 2009 novemberben leállították az anyag kénsavas semlegesítését. Azt vallotta: 2010. májustól több alkalommal javasolta a semlegesítés újraindítását, hogy ezzel is több vizet szivattyúzzanak le a X-es kazettáról. Az elsőrendű vádlott erre azzal reagált, hogy a semlegesítés újraindítása nem igényel vezérigazgatói döntést. Még 2009-ben mintegy 750 milliós beruházással bevezették a teljes dobszűrős technológiát, az iszapszállításra vonatkozó rész elmaradásának szakmai és hatósági engedélyezési oka van - érvelt a vezérigazgató. Ezt D. József is elismerte a szembesítéskor, ahogy azt is, hogy a semlegesítés leállítása közös döntésük volt.

B. Zoltán védője jelezte, hogy álláspontjuk szerint a katasztrófa bekövetkezése és a szűrőberuházás között nincs összefüggés.

A hétfői tárgyaláson az elsőrendű vádlott az ügyész kérdéseire nem válaszolt.

A tárgyalás kedden folytatódik, ügyvédek tehetnek fel kérdéseket a vezérigazgatónak, illetve várhatóan két további vádlottat hallgat meg a bíróság.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a többi között közveszélyokozás miatt indított büntetőper a timföldgyár vezetői, alkalmazottai ellen.