Infostart.hu
eur:
361.23
usd:
317.96
bux:
144664.26
2026. július 28. kedd Szabolcs

Martonyi János: Az uniós jogok átültetése során lesznek még viták

Az uniós jogok nemzeti jogba való átültetésekor lesznek még viták, amelyeknek a kimenetelét nem lehet megjósolni - mondta Martonyi János külügyminiszter pénteken Balatonalmádiban a XI. Magyar Jogászgyűlésen.

Sem konkrét, sem politikai ügyekbe nem megy bele - szögezte le az előadás elején a külügyminiszter.

Az európai jogot lehetett integrálni az univerzális, nemzetközi jogba, a nemzeti jogok pedig az európai alá kerültek, még ha ezt senki nem mondta is ki hivatalosan - adott áttekintést.

Kifejtette: az alakzat később megbomlott, az egyes szintek közötti kapcsolat meglazult; a tiszta hierarchia helyébe egymással sajátos kölcsönhatásban álló rendszer lépett, a nemzeti szabályok felerősödtek, az egyes szabályozási területek között pedig egyensúlyhiány alakult ki.

Hozzátette: a nemzetközi áru- és kereskedelmi szolgáltatás területen úgy-ahogy működött a szabályozás, óriási elmaradás mutatkozott viszont a tőkemozgás területén: bizonyos új pénzügyi termékeket, ügyleteket képtelenség volt a nemzeti szabályozásban elhelyezni.

A szabályozás hiányossága, tökéletlensége volt az egyik oka a globális válságnak - állapította meg a külügyminiszter. Hozzáfűzte: a nemzetközi intézményrendszer is elmaradt a változásoktól.

Az uniós jognak elsődleges szerepe van, ez világosan látszik például a kötelezettségszegési eljárásból. Kiderült viszont, hogy az elsőbbség nem olyan egyszerű, hiszen a tagállami alkotmányok is léteznek - mondta a külügyminiszter.

A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés kimondta, nem korlátlan az uniós jog elsődlegessége, a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben kell tartani, és ez azt jelenti, hogy az uniós jog nem elődleges; a szerződés megnyitotta az utat a nemzeti alkotmányok felé - magyarázta Martonyi János.

Arra, hogy tagállamok időnként érvényesíteni próbálják nemzeti alkotmányukban foglaltakat, két példát hozott. Lengyelország az európai bíróság előtt próbálta elfogadtatni azt, hogy a génmódosítási irányelvet morális okok miatt nem akarja elfogadni, bizonyítania azonban nem sikerült, így az európai bíróság elutasította a kérését.

Ausztria viszont sikerrel hivatkozott egy 1920-as nemzeti szabályozására, miszerint tilos a nemesi származásra, előjogokra utaló jeleket viselni, és elutasították egy Ausztriában letelepülni szándékozó, a nevében hercegnői címet viselő nő keresetét.

Lesznek még hasonló ügyek - jósolta Martonyi János, és ezt nem zárta ki, hogy Magyarország esetében is.

Címlapról ajánljuk
Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.
Kína ideönti az otthon illegális termékeket: a piac 35 százaléka már elesett

Kína ideönti az otthon illegális termékeket: a piac 35 százaléka már elesett

Az Európában forgalomba kerülő ízesített folyadékkal működő elektromos cigaretták (vape-ek) mintegy 90 százaléka Kínából származik, ahol ezek használata tiltott, miközben az európai vape-piac 35 százalékát már hamisítványok uralják. Szerbiában több mint 24 ezer illegális e-cigarettát vontak ki a forgalomból, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) pedig nemzetközi akcióban lépett fel a határokon átnyúló illegális kereskedelem ellen. Egy német kutatás szerint a szabályozatlan vape-piac értéke már meghaladja a 6,6 milliárd eurót, és 2030-ra akár 10,8 milliárd euróra is nőhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×