Infostart.hu
eur:
373.77
usd:
340.42
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Támogatta Varga Mihály kinevezését a költségvetési bizottság

Támogatta Varga Mihály kinevezését a Magyarország és az IMF, illetve az EU közötti tárgyalások vezetésével megbízott tárca nélküli miniszteri posztra az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága kedden a miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán. Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy a túlzottdeficit-eljárás júniusi megszüntetése után elindulhatnak a tárgyalások.

Varga Mihály az ülést követően újságíróknak elmondta "nagyon bízom abban, ha Magyarország kedvező elbírálást kap a túlzottdeficit-eljárás tekintetében, akkor ezt követően hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások". Hozzátette: érzékelik, hogy az EU, illetve az IMF illetékesei is a június 23-i brüsszeli döntésre várnak. A miniszterjelölt abban is bízik, hogy addig a tárgyalási mandátumokat is elő tudják készíteni a tárgyalófelek.

Varga Mihály az bizottság előtt kifejtette, hogy szerinte nagyságrendi megtakarítást és előnyöket jelent az országnak az IMF/EU-hitelmegállapodás.

Az országgyűlési bizottságában Varga Mihály a miniszterként előtte álló feladatok közé sorolta a Magyarország iránti bizalom erősítését, a védőháló "kifeszítését", és a megállapodás megszületését. Az sem baj, ha a megállapodás az 1996-oshoz hasonló lesz, az is biztosítékként szolgált, abból sem hívott le a kormány - mondta. (1996-ban Magyarország 264,18 millió SDR összegű, 23 havi futamidejű készenléti hitelről állapodott meg az IMF-fel.) A hitelmegállapodás lehetséges nagyságát firtató kérdésre pedig akkora összeget tartott megfelelőnek, amely két-három évet megfelelő biztonsággal meg tudna finanszírozni.

Nyikos László, a bizottság elnöke kérdésére kifejtette: a megállapodásnak köszönhetően a finanszírozás kamatterhe még ebben ciklusban a GDP 4 százaléka alá csökkenhet.

Varga Mihály Vágó Gábor (LMP) kérdésére kitűnőnek nevezte elődje, Fellegi Tamás munkáját, hiszen mint mondta "eljutottunk a tárgyalások megkezdéséig". Most már az IMF és az EU jelzésére vár, hogy azok el is induljanak - mondta.

Emlékeztetett rá: az elmúlt időszakban a magyar kormány két fontos dokumentumot juttatott el Brüsszelbe, a Konvergenciaprogramot és a Széll Kálmán Terv 2.0-t, amelyekben bemutatta a hiány csökkentését. Úgy vélte: az intézkedésekkel kényelmesen 3 százalék alatt lehet tartani a hiányt jövőre is. Az idei GDP mutatók szerinte megfelelnek a várakozásoknak, "urai vagyunk a helyzetnek" - mondta, és hozzátette: a következő félévben már megindulhat a növekedés annak köszönhetően, hogy kiesik a bázishatás, nő a külső kereslet, és megkezdi tevékenységét egy nagy autóipari beruházás.

Puch László (MSZP) valódi gazdasági fordulatnak tartaná, ha a Varga Mihály által megjelölt célokat el tudná érni a kormány. Jelezte ugyanakkor: bár Varga Mihály személyét is alkalmasnak tartják mégis tartózkodik az MSZP a szavazásnál, mert úgy vélik a jelenlegi struktúrával ezeket a célokat nem lehet elérni. Ehhez vissza kellene térni az önálló pénzügyminisztériumi struktúrához. Ennek ellenére, Puch László támogatásukról biztosította Varga Mihályt munkájában.

Herman István Ervin (Fidesz) kérdésére kifejtette: kinevezése után az egyik első dolgai lesz, hogy megkeresse a jegybank elnökét. "Érdekeink egy irányba mutatnak" - fogalmazott, és úgy vélte, hogy az érdekazonosság megteremtheti a kellő összhangot a jegybank és a kormány között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×