Terror és szabadság - erről a két témáról kell mobiltelefonos filmet készíteniük a 20 évesnél fiatalabbaknak a Terror Háza Múzeum pályázatán. Schmidt Mária főigazgató az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: tanulmányai és a sajtó híradásai alapján ez a korosztály is tudatában van annak, hogy a hozzájuk hasonló fiatalok hányszor harcoltak a szabadságért a 20. században.

A ma már nemzetközileg is elismert múzeum betölti a funkcióját, mert elgondolkodtatja a betérőt, és arra készteti, hogy beszéljük ki a közös múltat - emelte ki a főigazgató. Hozzátette: a látogatók megértik, hogy a társadalomért, minden egyes magyar emberért beszélnek a múltról, nem pedig ellenük.

Amennyire az anyagi lehetőségek engedik, jövőre felújítják és kibővítik a Terror Háza Múzeumot - közölte Schmidt Mária.

Folytatják a konferenciák szervezését, egyebek mellett a marosvásárhelyi fekete márciusról és Németország sorsáról. A főigazgató szerint a tudományos tanácskozások bebizonyították, hogy a történelem kizárólag nemzeti alapon értelmezhető, mégsem lehetetlen a feltárása.

A posztkommunista országok történeti múzeumainak és kutatóintézeteinek munkatársai Prágában létrehozták az Európai Emlékezet és Lelkiismeret nevű platformot annak érdekében, hogy Nyugat-Európa népei is megismerjék régiónk múltját, és az unió és az Európai Parlament nagyobb érzékenységet mutasson a problémák iránt - fejtette ki.

Schmidt Mária beszélt arról is, hogy a Nyugat-Európa baloldali értelmisége által felépített jóléti identitás összedőlni látszik, ezért a közösségnek szüksége van a kontinens keleti részének erős nemzeti önképére.

A teljes interjút meghallgathatja az InfoRádió Aréna című műsorában.