Az új közoktatási törvény már a nemzeti köznevelési rendszerről szóló törvény nevet fogja viselni, és azt üzenik vele az egész társadalomnak, hogy olyan értékrendet próbálnak közvetíteni, olyan pedagógiai munkát szeretnének látni az egész országban, amely az emberért van és az emberről szól - tette hozzá - mondta az államtitkár.

Hoffmann Rózsa a köznevelési rendszer örökölt problémái között sorolta, hogy tisztázatlan az állam szerepe, a döntést laikusok (szülők, diákok) kezébe tették, az értékalapú nevelést felváltotta az értékrelativizmus, sikertelenek voltak a felzárkóztatási programok, romlik az oktatás eredményessége, s hanyatlik a fiatalok teljesítménye. Ezeket a problémákat szeretnék orvosolni - mondta.
Mint kifejtette, az új köznevelési törvényben közszolgálatnak, közszolgáltatásnak tekintik az oktatást és a nevelést. Az állam finanszírozza a közoktatást, és evidens joga lesz, hogy nagyobb szerepet kapjon az oktatási rendszerben. Az állam a közoktatási intézmények fenntartója, de a koncepció szerint az önkormányzatok - megfelelő paraméterek megléte esetén - átvehetik a fenntartást.

Hoffmann Rózsa közlése szerint az igazgatókat vélhetően az oktatási miniszter nevezi ki, ez a pozíció megbecsülését jelzi. A Nemzeti Alaptanterv - amelyben visszahozzák a kötelező tartalmakat - és a kerettanterv határozza meg, hogy mit tanítanak az iskolákban.

Az államtitkár úgy fogalmazott: ha az állam felelősséget visel a nemzeti köznevelési rendszerért, hogy egységes műveltséget kapjon egy gyerek Salgótarjánban, Pécsett vagy Záhonyban, akkor elő kell írni, hogy mi az, amit mindenképpen meg kell tanítani az iskolában.

Hoffmann Rózsa arról is említést tett, hogy az új Nemzeti Alaptantervet követően fel kell készülni majd egy új érettségi rendszerre is.