Infostart.hu
eur:
373.85
usd:
340.08
bux:
138353.41
2026. november 20. péntek Jolán

Medián: A Fidesz-szimpatizánsok sem támogatják a határontúliak szavazati jogát

A Medián felmérése szerint a lakosság döntő többsége azt szeretné, ha csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők szavazhatnának.

A fideszes szavazók többsége sem támogatja, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kapjanak - ez derült ki a Medián májusi felméréséből, amelyet csak most publikált az Origo.

A fideszesek 17 százaléka nem ért egyet a könnyített állampolgárság megadásával sem. Ehhez jön az a 49 százalék, amelyik nem támogatja a szavazati jogot. Ez összesen 66 százalék, a szimpatizánsok kétharmada.

Az MSZP-nél ugyanígy nézve az arány 91, a Jobbiknál 70, az LMP-nél pedig 96 százalék. Ebbe a csoportba tehát beletartoznak azok, akik már az állampolgárság könnyített megadását is ellenzik, valamint azok is, akik csak a szavazati jog megadását.

A számokból következően a legtöbb támogató is a fideszes szavazók közül kerül ki.

A kormánypárt támogatóinak 30 százaléka úgy véli, hogy könnyített honosítást és szavazati jogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. Az MSZP-s szavazók 5, a jobbikosok 18, az LMP-sek 4 százaléka véli ugyanígy. Érdekesség, hogy az összes megkérdezett LMP-snek határozott véleménye volt, míg a többi pártnál volt olyan, aki nem tudott válaszolni.

A teljes népesség 15 százaléka támogatja csak a könnyített honosítást és a szavazati jogot. Ez kevesebb, mint tavaly, akkor még 23 százalék támogatta. Valamelyest nőtt azok aránya is, akik nem értenek egyet az állampolgárság megadásával. Idén ez 34, tavaly 33 százalék volt.

Ennél jelentősebb mértékben, 38-ról 43 százalékra nőtt azok aránya, akik ugyan jónak gondolják a kettős állampolgárságot, de nem adnának szavazati jogot. A kérdés már eldőlt. A Fidesz elnöksége néhány héttel ezelőtt foglalkozott a választójogi reformmal, és deklarálták a szavazati jog megadását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×