eur:
395.88
usd:
369.09
bux:
69711.91
2024. június 17. hétfő Alida, Laura

A kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát

Elfogadta a kormány szerdai ülésén és az Országgyűlés elé terjeszti a Nemzeti Energiastratégiát, amely a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-vel.

Az NFM közleménye szerint a stratégia kiszolgálja az elsődleges nemzeti érdekeket, garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és biztosítja, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.

E célok megvalósításához feltétlenül csökkenteni szükséges az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is - olvasható a közleményben.

A célok megvalósítása érdekében a dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.

A Nemzeti Energiastratégia célja még egy olyan szakpolitikai keretrendszer megteremtése, amelynek eredménye a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával az energia- és klímapolitika összhangja, valamint a szektor szereplőinek bevonásával az energetika jövőképének kialakítása.

Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.

Az NFM a dokumentum előkészítése során az energiaszektor több mint száz jelentős - gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi - szereplőjének javaslatait, és a nyilvános társadalmi vita mintegy 60 észrevételét, véleményét vette figyelembe és építette be a stratégiába. A véglegesítés során az energiastratégiához gazdasági megvalósíthatósági tanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készült.

Magyarország lehetőségeit és mozgásterét alapvetően három peremfeltétel határozza meg. Az első a globális energiaigény jelentős növekedése - a világ energiaszükséglete az elmúlt három évtizedben megkétszereződött. Továbbra is a fosszilis energiahordozók használata a leginkább jellemző, csupán belső átrendeződés történt közöttük a kőolaj kárára, a földgáz javára. A kőolaj derűlátó becslés szerint 2030-ra, a szén, földgáz és urán 100-150 éven belül éri el hozamcsúcsát.

A fosszilis energiahordozók gyors felhasználása második peremfeltételként gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez. Csökken a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség, a termésbiztonság. E hatás kivédésére, mérséklésére Magyarországnak is a károsanyag-kibocsátás visszaszorításával, hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával kell felkészülnie - írta az NFM.

A harmadik peremfeltétel Magyarország energetikai sebezhetősége: a felhasznált fosszilis energiahordozók közel kétharmada, a földgáz több mint négyötöde importból származik. Elöregedett és többnyire alacsony hatásfokú a hazai erőműpark egy része, egyelőre alacsony a megújuló energia aránya, épületeink nagy része energetikailag korszerűtlen, valamint szükség lenne a közlekedés és az ipari folyamatok energiahatékonyságának fejlesztésére is.

Az NFM szerint ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükség van a felmerülő kérdéseket megfelelően kezelő stratégia megalkotására. Ezt a szerepet kívánja betölteni az új Nemzeti Energiastratégia, amely kijelöli, hogy milyen eszközökkel lehet a kívánt célt, az energetikai függőség csökkentését elérni.

A Nemzeti Energiastratégia kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők - a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek - jelölték ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.

Az energiastratégiát az Országgyűlés az őszi ülésszakon tárgyalja és határozatban fogadja el. Felhatalmazást ad a Nemzeti Energiastratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozására, amelyek a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket tartalmazzák majd. Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiához igazítása, végül erre épülhetnek rá a támogatási és pénzügyi rendszerek. Az energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré.

Címlapról ajánljuk

Karácsony Gergely a Kúriához fordult, új választást szeretne - itt vannak az indokai

Budapest főpolgármestere beadta hétfőn a Kúriának azt az indítványt, amelyben a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a szavazásnak az egész városban történő megismétlését kéri.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.18. kedd, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Csúcsdöntésekkel indul a hét az amerikai tőzsdén

Csúcsdöntésekkel indul a hét az amerikai tőzsdén

Vegyes mozgásokkal indult a hét a tőzsdéken, az ázsiai piacokon nem alakult ki határozott irány, miután a befektetők egy sor friss gazdasági adatot értékeltek, beleérve az vártnál jobban alakuló kiskereskedelmi számokat, és a vártnál rosszabb ipari statisztikákat. A kedvezőtlen ázsiai hétindítás ellenére az európai piacokon pozitív felütéssel indult a nap a múlt heti lejtmenet után, bár a nyitástól távolodva elkezdett fogyni a lendület és délutánra vegyes mozgások alakultak ki. Az amerikai indexek óvatosan emelkednek, de ez is elég ahhoz, hogy új történelmi csúcsok szülessenek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×