A jegybank elnöke felhívta a figyelmet: 2006 óta drámaian csökkentek a szervezet működési költségei. Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának (fb) elnöke azt mondta: a tavalyi 41,5 milliárd forintos veszteségben lényeges szerepet játszott a jegybank nem megfelelő gazdálkodása.

Simor András leszögezte: a jegybank vesztesége egyúttal az állami költségvetés nyeresége is. Így például a jegybank mérlegében a forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a forint erősödése a büdzsének kedvező - hívta fel a figyelmet.

Rámutatott: ha a jegybanknak nyeresége van, azt a központi költségvetés osztalékként elvonhatja, ha pedig vesztesége van, azt a büdzsének meg kell térítenie a jegybanknak, erre azonban az elmúlt 10 évben nem került sor. A tavalyi veszteség miatt sem keletkezett a költségvetésnek térítési kötelezettsége, mert arra fedezetet nyújtott a jegybank eredménytartaléka - húzta alá Simor András. Kiemelte: hivatalba lépése óta, 2006 és 2010 között a gazdálkodásban 13 milliárd forintot takarítottak meg, annyit, amennyi az MNB tavalyi működési költsége volt.

Járai Zsigmond kiemelte: az fb megállapította, hogy az MNB mérlege a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám az fb a vizsgálata során többször korlátokba ütközött, ezért érdemes lenne a jegybanktörvény módosításával az fb hatáskörét bővíteni. Leszögezte: a jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi, például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami szektorra vonatkozó előírásokat és kereskedelmi bankszektorban alkalmazott béreket. Azt is elmondta: a jegybanki egyszemélyes vezetői modell számos kockázatot hordoz magában.

Szerinte az MNB tavalyi gazdálkodásában olyan jogszabálysértések történtek, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia. Szólt arról is, hogy az fb egy kommunikációs szerződés kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely megbírságolta a jegybankot.

Az MNB fb-elnöke azt mondta, a függetlenség jegyében a jegybank számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi felelősségvállalásnak, hiszen a válság időszakában nem lett volna szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre, kommunikációs tanácsadó alkalmazására.

Járai Zsigmond közölte: a jegybank az fb megállapításait figyelmen kívül hagyta.

Simor András erre válaszul megismételte: az MNB gazdálkodásának sikerességét bizonyítja, hogy a 2006-os költségszinthez képest egy év működési költségeit takarították meg az elmúlt négy évben.
A jegybankelnök beszélt arról is, hogy 2006 óta csökkentek a kommunikációs költségek is, 2006-ban e célra a mintegy 400, 2010-ben pedig 316 millió forintot költöttek. Az elmúlt évben a személyi ráfordítások is jelentős mértékben mérséklődtek, több mint 650 millió forinttal, azt is beszámítva, hogy a létszám mintegy 2 százalékkal mérséklődött - emelte ki. Aláhúzta: a Járai Zsigmond által említett Közbeszerzési Döntőbizottsági határozatot bíróságon támadták meg.

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke azt firtatta, hogy miközben a jegybank nem a pénzpiacon tevékenykedik, nem ügyfeleket gyűjt, miért kellett kommunikációra jelentős tételeket fordítania. Szólt arról, hogy 2007 óta az 1 milliárd forintot is meghaladta a kommunikációs szerződések értéke; kommunikációs ügynökségi tevékenységre két évre nettó 427,5 millió forintos keretszerződést írt ki a jegybank. Megjegyezte, a tenderek kiírása kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság 500 ezer forintra bírságolta a jegybankot különböző szabálytalanságok miatt.

Sérelmezte azt is, hogy a jegybank miért költött az arculatváltásra mintegy 45 millió forintot.
Arra is választ keresett, hogy miközben 2008 májusában hirdetésszervezésre 675 millió forint értékben tárgyalásos közbeszerzést írt ki az MNB, mi szükség volt arra, hogy augusztusban pedig reklámügynökségi szolgáltatásokra 82,5 millió forintos pályázatot írjanak ki.

Szijjártó Péter azt javasolta: kérjék be az MNB-től az arculatváltással és több kommunikációs szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, illetve Braun Róbert kommunikációs tanácsadó szerződését. A fideszes képviselő szerint erre az MNB felügyelő bizottsága elnöke, Járai Zsigmond által a bizottság ülésén elmondott több új információ miatt van szükség.

A javaslatról a testület külön nem szavazott, mert Simor András jegybankelnök jelezte: a dokumentumok össze vannak készítve, ezeket átadják a bizottságnak. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a bizottság nem a lényeggel foglalkozik, mert - mint mondta -, ha azt tette volna, gratulálnia kellett volna a jegybanknak a takarékos gazdálkodáshoz. Arról is szólt, hogy az arculatváltást a 21. századi kommunikáció igényei indokolták.
Bizottsági vitában Szekeres Imre (MSZP) leszögezte: ez az fb-jelentés a jegybank gazdálkodásának megítélésében, mind a bizottság hatáskörének értelmezésében gyökeresen eltér a korábbi fb-jelentésektől. Szerinte ezt a feltűnő változást nem indokolják a jelentésben szereplő állítások, sem a jegybanktörvény előírásai, és ez az fb-jelentés téves információkat közöl az Országgyűléssel és a hazai, nemzetközi közvéleménnyel a jegybank tevékenységéről.

Babák Mihály (Fidesz) kifogásolta: az MNB úgy értelmezi a függetlenséget, hogy az korlátlan, független az országtól, a kormánytól, a társadalomtól.