Az Ab-elnöki posztra újrajelölt Paczolay Péter fontosnak nevezte, hogy a szeptember 1-jétől 15 tagúra bővülő testület és az új szervezet hatékonyan működjön, "ne fulladjon majd bele" az alkotmányjogi panaszokba, amelyek egyébként szerinte nem teszik "szuperbírósággá" az Ab-t, amit ő ellenezne is. Hangsúlyozta, az alkotmányjogi panasz esetében fontos, hogy legyen egy megfelelő szűrőmechanizmus.

Az elnök igazgatási jogköreinek megerősítésére is szükség lesz a jövőben - mondta.

Értékelése szerint az Ab hatásköreinek csökkenése és növekedése között egyfajta egyensúly alakult ki, hozzátette azonban, hogy a gazdasági hatáskörcsökkentést "külön polcra" teszi. Utóbbiról szólva emlékeztetett, a testület a hatáskörcsökkenést már korábban értékelte egy kommünikében, ő pedig "ezt a negatív értékelést" több fórumon is kifejtette.

Eddigi, hároméves elnöki munkájáról szólva azt mondta, törekedett arra, hogy a nehéz ügyekben, a társadalmat megosztó kérdésekben konszenzus közeli állapotot érjen el az Ab. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 15 taggal nyilván nehezebb lesz e konszenzuskeresés.

A bizottságban Paczolay Péter Ab-elnökké választásának támogatására a kormánypárti tagok és az LMP-s Schiffer András szavazott igennel, a többiek, MSZP-s és jobbikos képviselők tartózkodtak a szocialista Steiner Pál kivételével, ő ugyanis nemmel szavazott. A meghallgatás után az MSZP-s Lamperth Mónika az MTI-nek azt mondta, Paczolay Péter alkalmasságát nem kérdőjelezik meg, ennek ellenére a délutáni titkos szavazáson nemmel fog szavazni az MSZP-frakció, mert tiltakozik az Ab átalakítása ellen.

Még a szavazás előtt a bizottság tagjai több témában is faggatták az elnökjelöltet. Lamperth Mónika azt kérdezte Paczolay Pétertől, mit gondol arról, hogy az alaptörvényt - szövege szerint - annak céljával, így a benne foglalt nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Válaszában az Ab-elnökjelölt azt mondta, az elmúlt húsz évben is esetről esetre dolgozták ki, melyek azok a tényezők, amelyeket figyelembe vesznek az értelmezés során. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az említett két utalás "szokatlannak nevezhető". Felidézte egy 1994-es dolgozatát, amely szerint a történeti alkotmány ereje elsősorban eljárási jellegű, és a bíróság számára nagy lehetőséget nyit meg azzal, hogy "kiutal az alkotmány szövegéből".

A történeti alkotmányról az ülésen a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, bíznak abban, hogy az Ab meg fogja találni azt az utat, hogy az elmúlt ezer év jogalkotási folyamatából fel tudja éleszteni azokat a sarkalatos törvényeket, amelyek a magyar történeti alkotmányosság részei.

Lamperth Mónika frakciótársa, Bárándy Gergely a Velencei Bizottságnak az 1949-es alkotmány érvénytelenítésére vonatkozó kritikájával kapcsolatosan azt kérdezte a jelölttől, szerinte volt-e legitimitása az alkotmányozó hatalomnak idén tavasszal. Paczolay Péter az említett, az 1949-es alkotmánnyal összefüggő klauzulát politikai jellegű deklarációnak tekinti - közölte. Jogilag az alaptörvény legitimitását a zárószabály adja meg, amely utal arra, milyen hatályos szabályok alapján kellett azt elfogadni - tette hozzá.

Arra is kíváncsi volt Bárándy Gergely, hogy a módosuló büntetőeljárási törvény hatályba lépésének időpontjáig dönt-e majd róla az Ab alkotmányossági szempontból. A szintén szocialista Harangozó Tamás ugyancsak a határidőre vonatkozó kérdést tett fel a semmisségi törvénnyel kapcsolatban.

Paczolay Péter a határidőket firtató felvetésekre úgy reagált: van olyan elképzelés, hogy bizonyos időhatárokhoz kellene kötni az Ab egyes eljárásait. Rámutatott azonban, hogy "ha nincsenek ügyek, tervezetek leadva, azokat nem tudja az elnök kitűzni".

A fideszes Varga István arról érdeklődött, mire számít annak fényében, hogy "a magyar nép szereti a panaszokat". Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter azt mondta, világossá vált, hogy az alkotmányjogi panaszt sok ügyvéd a legvégső jogorvoslati fórumnak tekinti. Megismételte azonban, hogy különböző szűrési metódusok kidolgozhatók annak elkerülésére, hogy minden peres ügy az Ab-re "dőljön".

Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András azt kérdezte Paczolay Pétertől, hogyan kezeli majd azt a helyzetet, "hogy az eljövendő testületben lesz olyan jogpolitikai felfogás - az Ab egész szerepfelfogását illetően -, amely merőben ellentétes azzal", amit a jelölt is képvisel. Bár van, akinek jogfilozófiai felfogását egyes értékelések extrémnek tartják, Paczolay Péter - mint mondta - úgy gondolja, hogy a konszenzusközeliség megmaradhat a testületben. Hozzátette ugyanakkor, hogy második elnöki periódusában nem szeretne feltétlenül a saját álláspontja tekintetében a konszenzus érdekében engedményt tenni.

A KDNP-s Salamon László ismét támogatásáról biztosította a kereszténydemokraták nevében Paczolay Pétert, akinek újraválasztásáról az Országgyűlés délután titkos szavazáson dönt.