A képviselők titkos szavazással - szeptember 1-jei hatállyal - választották alkotmánybíróvá a kormánypártok jelöltjeit: Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt.

A voksolás eredménye szerint Dienes-Oehm Egon 268 igen és 78 nem, Balsai István 265 igen és 81 nem, Pokol Béla 298 igen és 50 nem, Szalay Péter 263 igen és 85 nem, Szívós Mária pedig 263 igen és 82 nem szavazatot kapott. Az eredmények ismertetése után a megválasztott alkotmánybírók esküt tettek, majd aláírták az esküokmányt.

Az MSZP már korábban közölte, nem támogatja az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt megválasztását. Az ellenzéki párt képviselői a voksolás eredményének ismertetésén sem vettek részt.

A Jobbik - a párt alelnökének korábbi szavai szerint - egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatta, a másik négy jelöltet "pártkötődésük" miatt nem.

A megválasztott alkotmánybíróknak Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelenlévő frakcióvezetők gratuláltak.

Az LMP képviselői nem vettek részt az alkotmánybírák megválasztásában, a szavazólapokat sem vették fel, az eredmény ismertetésén azonban jelen voltak.

Az Ab elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn terjesztette a Ház elé az alkotmánybíró-jelöltek névsorát tartalmazó javaslatát. A testületben az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt kapta meg a szükséges támogatást. Közülük négyet a Fidesz, egyet, Dienes-Oehm Egont, a KDNP jelölte. A tizenöt tagú jelölőbizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kellett kapnia az alkotmánybíró-jelölteknek ahhoz, hogy a parlament szavazhasson róluk.

Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt jelenleg is betöltetlen. Az új alkotmánybírók mandátuma - az eddigi kilenc helyett - tizenkét évre szól.

Az Ab létszámbővítését kormánypárti politikusok azzal indokoltak, hogy így a testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbírálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt az Ab-tól. "Ez teszi lehetővé, hogy az alaptörvény alapján kibővített hatáskörű - az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező - testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit" - írták korábban a fideszes előterjesztők.

Az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emiatt a most megválasztott alkotmánybírák közül Balsai Istvánnak le kell mondania országgyűlési képviselői posztjáról, s így Budapest II. kerületében - ahol a politikus tavaly áprilisban egyéni mandátumot szerzett - időközi választást kell majd tartani.

Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmányügyi bizottság múlt keddi üléséről, amelyen a testület meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket, akik előző nap a jelölőbizottságban megkapták a szükséges támogatást.

A két ellenzéki párt képviselője - Ipkovich György az MSZP, illetve Schiffer András az LMP részéről - azzal indokolta a kivonulást, hogy az ellenzéki pártok által alkotmánybírónak javasoltakat nem támogatták a jelölőbizottságban, emiatt őket az alkotmányügyi bizottság már meg sem hallgatta. Ipkovich György ezt az eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte, Schiffer András pedig viccnek és cirkusznak minősítette.