Tarlós István a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, nagyon kimerítő, de az utóbbi nyolc hónapot figyelembe véve nagyon konstruktív volt az egyeztetés. Hozzátette: "meg kell fogalmaznunk azt, amiben ma meg tudtunk állapodni", és rendkívül közel a megoldás.

Patrick Kron, a francia Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója azt mondta, Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszélést. Közölte: kiderült, hogy mindkét fél gyakorlati megoldást szeretne a tapasztalt problémákra.

A vezérigazgató megköszönte Tarlós Istvánnak a nyílt megbeszélést.

Tarlós István és Patrick Kron a Budapestre szállítandó metrószerelvények ügyében egyeztetett egymással. A megbeszélésen jelen volt Kocsis István, a BKV és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és Tüttő Kata, az MSZP frakcióvezető-helyettese is.

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondása oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt.

A felbontással egyidejűleg a BKV megpróbálta lehívni a szerződésben foglalt bankgaranciát, amelynek jogosságát az Alstom vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis a BKV jogtalanul mondta fel a szerződést, így a garancia lehívása sem lehet jogos.

Az Alstom emiatt be is perelte a BKV-t, az ügy tárgyalása végül egy nanterre-i bíróságon kezdődött meg. A francia igazságszolgáltatás december 9-én hallgatta meg a feleket, majd az Alstom december 21-én közölte, hogy a bíróság nem jogerősen úgy döntött, megtiltja a BKV-nak a bankgarancia lehívását.

Másodfokon a versailles-i bíróságon folytatódott a per, a hatóság ez év május 4-én hallgatta meg a feleket, majd június 10-én közölte a Főpolgármesteri Hivatal, hogy a bíróság engedélyezte a BKV-nak a 30 milliárdos bankgarancia lehívását. A teljes összeg öt nappal később érkezett meg a BKV számlájára.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) tavaly október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a Metropolis kocsi fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha azokat a magyar vasúti járműszabályzat szerint gyártották volna le. Emiatt nem adták meg a derogációt (jogszabálytól való eltérést) a francia cégnek.

A szerződés szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártana a 2-es metróvonalra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-es vonalra 114 millió euróért.

A Fővárosi Önkormányzat tavaly június 3-i döntésével kötelezte a BKV vezérigazgatóját arra: meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó az év júliusáig végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre.

A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, míg az Alstommal szemben legfeljebb tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet.