Napirend előtti felszólalásában az LMP-s Mile Lajos úgy vélte, hogy a magyar uniós elnökség legkomolyabb eredménye lehet, ha sikerül tető alá hozni az egységes gazdasági kormányzás reformját, ám ennek valószínűsége még most is kérdőjeles. Az uniós jogszabályok lehetővé tennék a fellépést a költségvetési hiány és az eladósodás ellen, de több elem is van, ami az LMP szerint aggályos, mivel nincs garancia arra, hogy a hiánycsökkentés nem fog gazdasági visszaesést okozni.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában a gazdasági kormányzás ügyében eddig elért eredmények sorolása után úgy fogalmazott: a magyar elnökség mindent megtett a kérdés lezárásának érdekében, bíznak abban, hogy a javaslatot mihamarabb elfogadják.

Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője a korkedvezményes nyugdíjukért tüntető rendvédelmi dolgozók mellett állt ki. Mint mondta: mára ezek a munkavállalók sem a társadalom, sem az állam megbecsülését nem tudhatják maguk mögött. A legtöbben így várhatóan elhagyják a pályát és eddigi mellékállásukból fognak megélni. De mihez kezd majd a kormány nélkülük? - kérdezte a politikus.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára az első Orbán-kormány intézkedéseire hivatkozott, amelyekkel rendszeresen emelték a hivatásos állomány bérét. 2002-ben még csak 1200-an voltak a korhatár előtti nyugdíjasok, mára viszont 29342-en. A közbiztonság helyreállítása kapcsán viszont csak ígéretek hangzottak el, az államtitkár úgy fogalmazott: napról napra egyre több településen lesz rendőr, ám a Jobbik kettős beszédet folytat, mert míg számon kéri a közbiztonságot, egyetlen egy törvényjavaslatot sem szavazott meg a házban, ami ezt elősegítené.

A fideszes Varga István a romániai Kolozsváron található házsongárdi temető síremlékeinek rongálása ellen szólt.

Kiss Péter az MSZP részéről az Országos Érdekegyeztető Tanács és más a munkáltatók, munkavállalók és az állam közti párbeszédet segítő testületek tervezett megszüntetését sérelmezte.

Szatmáry Kristóf egyetértett abban, hogy a konzultáció és az érdekegyeztetés fontos, ám az érdekegyeztető tanács hatékonyságát már kétségbe vonta. A testület legfőbb problémája az államtitkár szerint a passzivitás volt, hiszen a kormányoldal előterjesztésein kívül sem a munkáltatók, sem a munkavállalók képviselői nem nyújtottak be javaslatokat.