arról ír, hogy nehezen veszik fel a hazai piacok a versenyt az áruházláncokkal. A külföldi tapasztalatokból azonban az derül ki, hogy az árusok éppenséggel a hipermarketekben ellesett taktikákkal csábíthatják vissza a vevőket. Az áruházláncokkal folytatott konkurenciaharcban a megújulás létkérdés a piacok és csarnokok számára. Hiába tartják ugyanis a vevők megnyugtatóbbnak, ha közvetlenül a termelőktől vásárolnak, a mindennapokban a többség mégis az áruházláncokat részesíti előnyben. A GFK Hungária tavaly arra az eredményre jutott, hogy az akciók és promóciók határozzák meg, hol töltik meg a kosarukat az emberek, a minőségi szempontok háttérbe szorulnak.

Igaz, a termelők is nehezen alkalmazkodnak a vevők igényeihez. A piac-fővárosként ismert Barcelonában lényegében újra hozzászoktatják a piachoz a vásárlókat. A katalán város mintegy 40 vásárcsarnokát - köztük a világhírű La Boquierát - felújítják, a kofák civil szervezetekbe tömörülve áruház-láncokhoz hasonló akciós újságokat adnak ki, hűségkártya-rendszert és bankkártyás fizetési lehetőségeket is kiépítettek, sőt házhoz szállítást is vállalnak. De céljuk, hogy különböző események szervezésével - például neves szakácsok bemutatóival - a piacokat az adott városnegyedek központjává tegyék.

Hegedűs Zsuzsa szociológus arról nyilatkozott a Heti Válasznak, hogy "ha a jómódú, zsidó identitású budapestiek méltóztatnának lejönni az általa bejárt kistérségekbe, akkor megértenék, hogy a faji diszkrimináció elleni harc nem a tüntetéseken dől el, hanem ott". A miniszterelnöki tanácsadó legutóbb a Való Világban is feltűnt, s ennek köszönhetően a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány javára a beérkezett sms-ekből mintegy 180 millió forint jött össze.

Hegedűs Zsuzsa kiemelte, evidens, hogy a roma népességen belül magasabb a leszakadt családok aránya, mint az országos átlag. Csakhogy a társadalmi leszakadás ma olyan méreteket öltött Magyarországon - három-négy millió emberről van szó -, hogy ezen belül a romák aránya nemigen lehet magasabb 10-15 százaléknál a leszakadó és 20-25 százaléknál a teljesen leszakadt népességen belül. Ez persze többszöröse a népességen belüli arányuknak. Ettől azonban a leszakadás nem roma probléma. Inkább földrajzi természetű. Az érintett gyereknek mintegy fele az ország északi, keleti, déli peremén található 47 leghátrányosabb kistérségében él, ahol a munkanélküliség az országos átlag többszöröse.