Az MSZP a felelőtlenség, a fenntarthatatlanság és az igazságtalanság költségvetésének tartja a jövő évi büdzsét - mondta a párt elnöke az általános vitát megelőző parlamenti sajtótájékoztatón.

Mesterházy Attila szerint a 2011. évi költségvetés téves számokon és alkotmányellenes intézkedéseken alapul, feléli a jövőt, és a felső tízezer, valamint a nagyvállalatok érdekét szolgálja, ezért a szocialisták nem támogatják.

Szekeres Imre, az ellenzéki párt gazdasági kabinetvezetője hozzáfűzte, hogy a jövő évi büdzsé kockázatos bevételekre alapoz, mert az infláció magasabb, a gazdasági növekedés pedig alacsonyabb lesz a kormány által vártnál. A 2011-es költségvetés igazságtalan, mert a legjobban keresőknek ad kedvezményeket - tette hozzá a szocialista politikus.

A Lehet Más a Politika képviselői hasonló jelzőket találtak a 2011-es büdzsé jellemzésére. Scheiring Gábor, a parlamenti vita előtt tartott sajtótájékoztatón a toporgás költségvetéséről beszélt, amely legfeljebb 15 ezer munkahely létrehozására alkalmas. Legnagyobb vesztese a humán szféra lesz - jósolta az ellenzéki politikus.

Frakciótársa, Jávor Benedek a fenntarthatatlanság 20. századi típusú költségvetését emlegette, és azt mondta, hogy a kormány 10 milliárd forintot vesz el az alig 50 milliárd forintból gazdálkodó környezetvédelmi hatóságoktól.

Egy harmadik LMP-s, Kaufer Virág szerint a jövő évi, igazságtalan költségvetésből az oktatásra és az egészségügyre reálértékben kevesebb pénz jut majd, mint idén.

A Jobbik már október végén minősítette a 2011-es büdzsét. Volner János, a radikális párt országgyűlési képviselője akkor arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban "nem történt meg" az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért forradalmi áttörés, hiszen abban - az adóváltoztatások kivételével - helyben hagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit.

A Jobbik különösen fontosnak tartaná, ha a kormány a jelenleg javasolt 64 milliárd forintnál többet fordítana a közfoglalkoztatás helyzetének javítására. Magyarország számára a valódi talpra állást ugyanis az jelenthetné, ha az eddig "dologtalanul adott segélyeken" élőket sikerülne visszavezetni a munkaerőpiacra - fejtette ki korábban az ellenzéki politikus.

Frakciótársa, Lenhardt Balázs gazdasági kabinetvezető pedig "sunyi és gyáva" lépésnek tartja a nyugdíjjárulék-emelést.