Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Csaba László: Túlbiztosított volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer

Túlbiztosított volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer, amelyben a befizetéseknek csupán az egynegyede adhatott módot a kockáztatásra, háromnegyedét állampapírokba kellett fektetni - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László. A közgazdász hozzátette: ez magyarázza az alacsony, néha negatív hozamokat is.

Hogy nyertünk-e vagy nem a magánnyugdíjpénztárakkal? - tette fel a kérdést Csaba László. A közgazdász szerint a történet itt arról szól, hogy aki ebbe a rendszerbe belépett, az idős korára egy bizonyos összeget félretett, felhalmozott. Ez viszont azt jelentette, hogy ezt az összeget az állam a mai nyugdíjak fedezetére nem tudta felhasználni.

Egy nyugdíjpénztárnak három százalék volt a hozama és öt százalék a működési költsége. Így a tőkeérték 98 százalékban még mindig megmaradt - fejtette ki az egyetemi tanár. Hozzátette: ha a pénztár minden évben mindig csak veszített, ami viszonylag kevés esetben fordult elő, egy értékelhető tőkerész még akkor is ott maradt a egyéni számlán.  Ezt az egyéni számlát az állami nyugdíjrendszerben is létre lehetett volna hozni, azonban ezt az elmúlt huszonhárom esztendőben nem tették meg - jegyezte meg a közgazdász.

Csaba László úgy vélekedett, hogy miként a TAJ-számmal sem sikerült kiszűrni az egészségügy potyautasait, az a felvetés, hogy az állam biztosítaná a tőkeérték védelmét, ennek a tapasztalatnak a birtokában nehezen hihető.

A magánnyugdíjpénztárak biztonságáról a közgazdász azt mondta: ez egy túlbiztosított rendszer volt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az erről szóló vitákban az az álláspont kerekedett felül, hogy nem helyes, ha ezek a nyugdíjpénztárak erőteljesen vállalkoznak. Ezért előírták, hogy az ott felhalmozott vagyont nagyobb részben magyar államkötvényekbe kell befektetni. Így csak az összeg negyedével lehetett játszani - fűzte hozzá.

Másfél éve megkérdezték a tagokat, hogy milyen befektetési stratégiát szeretnének. Lehetett választani alacsony hozamú, de stabil, illetve magas kockázat mellett magasabb hozamú változatok között - emlékeztetett Csaba László.

Azonban - magyarázta a szakember -, utóbbi is csupán a betét egynegyedére vonatkozott, mert a pénztár egészének a működését a felügyelet és a politika által megszabott szigorú szabályok határozták meg. Így nem volt mód arra, hogy a tőke dolgozni tudjon. Ez az oka annak, hogy némely esetben nagyon alacsony, olykor negatív hozamok születtek - fejtette ki Csaba László.

A teljes interjút itt hallgathatja meg!

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”
bátorító szavak a mentőorvostól

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.

Ürge-Vorsatz Diána: ennyire rossz helyzetre a klímakutatók sem számítottak

Társadalmi vészhelyzet fenyegi az országot a globális klímaváltozás következtében kialakult áramkrízis és vízhiány miatt – mondta az InfoRádiónak adott interjúban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora arról is beszélt, hogy a mostani helyzet sajnos annál is rosszabb, mint amit a kutatók előre jeleztek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×