Mire az első választók november 2-án a szavazógéphez lépnek, a voksolás sorsa több körzetben már el is dőlhet. Az 50 szövetségi állam közül ugyanis 32-ben, valamint a Washingtonnak otthont adó Columbia körzetben a jogosultak már előre szavazhatnak.

Országos átlagban ez a szavazatok 30 százalékát jelenti, de az olyan államokban, mint Nevada, ahol a szavazófülkék bevásárlóközpontokban, könyvtárakban, konditermekben és hasonló, sokak által látogatott helyeken lesznek, a választások napjára a voksok 60 százaléka "kalapban lesz". A first lady, Michelle Obama is előre leadta szavazatát már Chicagóban, Barack Obama elnök pedig a távolléti szavazás intézményével fog élni.

A négyéves amerikai elnöki ciklus közepén a két esztendőre megválasztott, 435 fős szövetségi képviselőház egészének és a hatéves mandátummal rendelkező 100 szenátor durván egyharmadának, idén 37 felsőházi honatyának a jövőjéről döntenek. (A 38. mandátum sorsáról Edward Kennedy szenátor halála miatt már január 19-én szavaztak. Ott a republikánus Scott Brown győzött, akinek mandátuma 2013. január 3-ig tart.)

Harminchét szövetségi állam (és két amerikai terület) kormányzót is választ, és alsóbb szinteken is lecseréli tisztségviselőit, valamint az állami kongresszusok tagjait. Több városban is a polgármester személyéről döntenek. (Washingtonban a demokrata Vincent Gray a borítékolható befutó). Ezen felül mintegy száz kérdésben tartanak népszavazást az állami szintű adókról és törvényekről. Kaliforniában például arról, hogy legalizálják és megadóztassák-e a marihuánát.

Az előrejelzések szerint a republikánusok a képviselőházban akár egytucatnyival is többet elragadhatnak a demokratáktól annál a 39 mandátumnál, ami a többség megszerzéséhez kell. A felsőházi fordulat azonban "nem valószínű, de nem lehetetlen": itt a konzervatívoknak sikerülne tízzel gyarapítaniuk a szenátoraik számát, de elvben csak kilencre van matematikai esélyük.

A republikánusok számára a legértékesebb skalp Henry Reidé, a szenátusi többség vezetőjéé lenne, aki Nevada államban ötödször száll harcba a felsőházi mandátumért (kihívója az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom által támogatott Sharron Angle). Ugyancsak szimbolikus jelentőségű lenne a konzervatív ellenzék számára, ha Nyugat-Virginiában meg tudnák szerezni a júniusban 92 esztendősen, példátlan, 51 esztendeig tartó szenátorság után elhunyt Robert C. Byrd helyét (itt a republikánus John Raese néz szembe a demokrata Joe Manchinnal). Nem alábecsülendő trófea az Obama elnök és a Joe Biden alelnök által hátrahagyott szenátori hely sem Illinois, illetve Delaware államban.

A republikánusok szívesen megszereznék az amerikai képviselőház első női elnöke, Nancy Pelosi mandátumát is, de őt San Franciscó-i választókörzetében aligha lehet majd megverni. Azt azonban valószínűleg nem kerülheti el, hogy kisebbségbe kerülve házelnöki helyét a republikánus John Boehnernek engedje át.

A kormányzóválasztások nyomán a republikánusok a legóvatosabb becslések szerint is 30:20-ra fordítják meg az általuk irányított államok arányát a jelenlegi 24:26-tal szemben. Ennek a fordulatnak akkor lesz jelentősége, amikor a 2010-es népszámlálást követően újból meghúzzák majd az amerikai választókerületek határát, amire a kormányzók többségének közvetlen ráhatása van. A változások első, közvetlen eredményét a 2012-es elnökválasztáskor lehet majd érezni.

Az idei félidős választás minden idők legdrágább kortesháborúja Amerikában. A Centre of Responsive Politics által 3,7 milliárd dollárosra becsült kiadásaival sokkal többe kerül a 2008-as elnökválasztásnál is. A saját zsebből kampányolók között a csúcstartó a republikánus Meg Whitman, aki 160 millió dollárt fordított a kaliforniai kormányzóságért folytatott küzdelemre. Valószínűleg azonban ez is kevés lesz ahhoz, hogy legyőzze a demokrata Jerry Brownt.

Az idei választások egyik fő jellemzője a hivatalban lévő politikusokkal szembeni "düh". A The Washington Post és az ABC televízió hétvégén közzétett közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak csaknem háromnegyedének negatív a véleménye a demokrata többségű kongresszus teljesítményéről. A Rasmussen Reports szerint a valószínű választók 61 százaléka véli úgy, hogy a honatyák munkája csapnivaló, s csak 12 százalékuk elégedett a teljesítményükkel. Tavaly májusban még "csak" 44 százalék volt azok aránya, akik abszolút elítélően gondolkodtak a szövetségi törvényhozásról, s 23 százalékuk volt pozitív véleménnyel róluk. 62 százalékuk azt gondolja, hogy az ország számára az lenne a legjobb, ha a regnáló politikusokat nem választanák újra.

Ennek fő oka az, hogy noha a gazdaságnak sikerült kikászálódnia a gazdasági világválság óta tapasztalt legsúlyosabb recesszióból, a javulás nem mutatkozott meg a munkahelyek számának növekedésében. A munkanélküliség rátája majdnem 10 százalékos, és a tavalyi 1 millió után idén rekordszámú, újabb 1,2 millió lakóingatlant koboznak el a bankok a kifizetetlen jelzálog-törlesztések miatt.

A jelenlegi kongresszus mandátuma 2011. január 3-ig tart. Addig a november 3-tól az amerikai politikai zsargon szerint "béna kacsa" állapotba került törvényhozás - ezen belül a szenátus - a várakozások szerint ratifikálja az oroszokkal a hadászati nukleáris támadófegyverek korlátozásáról kötött új START szerződést, valamint eltörli a homoszexuálisok katonai szolgálatát korlátozó, "ne kérdezz, ne válaszolj" törvényt.