Harrach Péter elmondta, egy gyors törvényhozási folyamatban egy általános érvényű törvény született, de úgy tűnt számára, hogy ennek finomítására van szándék a kormányzaton belül. "Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a szándék továbbra is fennáll" - fogalmazott.

Utalt arra, hogy minden előterjesztés esetén - így a Lázár János által benyújtott, az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását kezdeményező, valamint a különadó bevezetéséről szóló javaslatnál is - az a szokásos menetrend, hogy a frakcióelnökség napirendre veszi, majd a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kialakítja róla közös álláspontját. Ez az egyeztetés még nem történt meg, a frakcióelnökség legközelebb várhatóan jövő kedden ülésezik - tájékoztatott a kereszténydemokrata politikus.

Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvények, valamint az alkotmány szelleme és betűje értelmében tette a megnyilatkozását - mondta Harrach Péter, hozzátéve: a kormányzat egy válságos helyzetet örökölt, amelyet kezelnie kell úgy, hogy törekedjen arra, az egyszerű emberek vállára ne tegyen több terhet, viszont azok, akiknek nagyobb a nyereségük, többet vállaljanak. A kiemelkedő jövedelmeket nem tartják igazságosnak, ezért történt például a nemzeti bank elnöke és vele együtt sok más ember kétmillió forint feletti jövedelmének, illetve végkielégítésének a leállítása - folytatta, rögzítve: ezek az intézkedések az arányos teherviselés és a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik.

Harrach Péter hozzátette: általánosságban az az álláspontja, hogy ha egy jogszabály önmagában alkotmányellenes, akkor az akkor is alaptörvénybe ütköző, ha az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt róla. Ez egyúttal az Alkotmánybíróság véleményének esetlegességét mutatja, hiszen nem a Ab határozza meg valaminek az alkotmányellenességét, csak esetleg deklarálja azt - tette hozzá.

Az Ab kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek. Arról, hogy miért nem fogadták meg az Ab ajánlásait, a miniszterelnök szóvivője szerdán úgy válaszolt: gyors megoldásra van szükség, amely már idén tudja biztosítani a 98 százalékos különadóról szóló törvény érvényesülését. Érdekvédelmi szervezetek rámutattak, hogy a tervezett szabályozás olyan embereket is hátrányosan érint, akiknek a fizetése, végkielégítése nem tartozik a magas jövedelmek közé.