A magyar uniós elnökség programjának szinte minden eleme kapcsolódik az emberi tényezőhöz - közölte az InfoRádióval a külügyminiszter. Martonyi János kifejtette: az első nagy terület, a növekedés, foglalkoztatás, társadalmi befogadás fejezete elválaszthatatlan a demográfiától, és átvezet a családpolitikához.
A célok eléréséhez integrált társadalomra és szakképzett munkaerőre van szükség, emellett nagyon fontos a szegénység, főleg a gyermekszegénység csökkentése, amely a versenyképességet és növekedést ösztönző EU 2020 stratégia egyik kiemelt feladata is. A tárcavezető szerint sürgető a romák integrációjának megteremtése, amely uniós szinten hatékonyabban valósulhat meg, mintha a tagállamok külön-külön próbálkoznának ezzel.
A külügyminiszter szerint, bár a jelenlegi belga elnökség alatt is nagyon fontos döntések születtek már, amelyek elősegítik a gazdasági kormányzást, koordinációt, úgy tűnik, a magyar elnökség idején is további komoly döntéseket kell meghozni ezzel kapcsolatban. Még sok a nyitott kérdés, és nem könnyű a tagállamok eltérő álláspontjait közelíteni egymáshoz - tette hozzá.
Martonyi János kiemelte: az egyes szakpolitikák is nagy szerephez jutnak majd a magyar elnökségi programban, ilyen például az agrárpolitika: ennek előbbre lendítéséhez megfelelő szakmai felkészültségre van szükség - emelte ki. Szintén nagyon fontos a közös energiapolitika kialakításának szorgalmazása, Magyarország ezen belül az energiabiztonságra helyezné a hangsúlyt. A külügyminiszter kiemelte a Duna-régió stratégiájának fontosságát is, illetve felhívta a figyelmet az EU ivóvízkészleteinek megőrzésére.
Fontos cél a "polgárközeli Európa" megteremtése, a kulturális sokszínűség támogatása is, hiszen az elfogadásban és az elismerésben áll Európa lényege - hangsúlyozta. Megjegyezte: a magyar elnökség idején ugyancsak nagy jelentőséget kap a schengeni övezet bővítése, azaz Románia és Bulgária csatlakozása.
Minél előbb le kell zárni a tárgyalásokat Horvátországgal, jó lenne, ha ez a magyar elnökség idején történhetne meg - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: a csatlakozási szerződés aláírására nincs sok esély 2011 első felében, mivel csak a dokumentum lefordítása az unió valamennyi hivatalos nyelvére legalább három hónapot vesz igénybe.
A Keleti partnerség csúcstalálkozóját májusban rendezik meg Magyarországon, erre a hat érintett ország - Ukrajna, Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Örményország - vezetői is hivatalosak.
Martonyi János elmondta: a magyar elnökségi programon jelenleg is dolgoznak, szerdán vitanapot tartanak arról a Parlamentben, később pedig civil szervezetekkel egyeztetnek. Hozzátette: a végleges programot decemberben fogadják el, ezt követően az egyes uniós intézményeknek mutatják be, ezek közül a legjelentősebb esemény az lesz, amikor 2011 januárjában az Európai Parlament előtt ismertetik.
Hanganyag: Farkas Dávid