Az ajkai üzem 2006-ban kapta meg a jelenleg is hatályos egységes környezethasználati engedélyét, ami 2011. február 28-án jár le - mondta az InfoRádiónak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója.

Az engedély kiadásának feltétele, hogy az üzem köteles folyamatosan önellenőrzést végezni és jelentést tenni, évente legalább egy alkalommal pedig a felügyelőségnek is vizsgálatot kell végeznie. A hatóság ezt idén szeptember 13-án végezte el - tette hozzá Csepregi István.

Az ellenőrzés során a felügyelőség képviselői ellenőrizték a szükséges iratokat és az előzetes jelentések alapján szemrevételezték a 9-es kazettán tervezett bővítés építésének előkészítését. A gát állapotát nem vizsgálták, mert ez nem tartozik a hatáskörükbe - hangsúlyozta a főigazgató.

Csepregi István szerint ezt egy másik hatóságnak kellett volna megtennie, az ő feladatuk ugyanis az építkezések környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontból való vizsgálata.

A főigazgató tudomása szerint a gát állapotát legutóbb a 2006-os engedélyezési eljárás során mérhették fel, amikor az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség az engedélyezési eljárás során szakhatóságként bevonta a munkába az építési hatóságot.

Az InfoRádió keresi Ajka jegyzőjét, hogy megtudja, 2006 óta ellenőriztette-e a zagytározó gátjának statikai állapotát.

Újabb Greenpeace-vizsgálat

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból - közölte az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.

A környezetvédő szervezet közleménye szerint a vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmium-tartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt "problematikus lehet". A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozta a Greenpeace szerint.

A szervezet bírálta a magyar hatóságokat, mert "eddig semmilyen elemzési eredményt nem tettek közzé".

A bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) vizsgálata a "potenciálisan rákkeltő" besorolású antimonból 40 mg/kg értéket mutatott ki, a talajban megengedhető érték háromszorosát. Az allergén hatású nikkelből 270 mg/kg-ot mértek, szintén a talajban megengedett határérték feletti arányt. A 7 mg/kg-os kadmiumkoncentráció ugyan a határérték alatt van, de amúgy is kadmiummal terhelt, például műtrágyával kezelt talaj esetén gondot okozhat. A kadmium a szaporodásra káros és idegkárosító hatású is - mutattak rá.

Múlt pénteken az elemzés első adatai alapján a Greenpeace azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál. A Greenpeace pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében kedden vett mintában. Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója azt mondta: a településen, a vízelvezető árokból vett mintában az ivóvíz megengedett arzéntartalmának a 25-szeresét mérték.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ÁNTSZ méréseit tekinti autentikus és tudományos forrásnak.

Romániában nem okoz gondot

A magyarországi vörösiszap-szennyezés elérte a Duna romániai szakaszát, de nem károsította a folyó vizének minőségét - közölte a román vízügyi hatóság. Az intézmény közleménye szerint továbbra is végeznek méréseket, de a hivatalos álláspont az, hogy a szennyezés nem károsította a Duna vizét.

A legutóbbi mérések szerint a román-szerb határnál lévő Báziásnál a pH-érték 5.800 köbméter/szekundum vízhozam mellett 7,73 volt, ami a megengedett értékeken belül helyezkedik el.

A magyarországi iszapömlés következtében keletkezett szennyezés a román szakértők becslései szerint hétfőn este érte el a Duna romániai szakaszát. A kedden hajnalban végzett mérések szerint a pH-érték egyszer sem haladta meg a 8-at, a legmagasabb értéket hétfőn éjfélkor jegyezték, 7,82-t.