Összesen tizenkétmillió tonna vörösiszap van az almásfüzitői és a neszményi tározóban, az elmúlt tíz évben azonban már nem használták ezeket a telepeket, így a bennük lévő iszap teljesen megszilárdult - mondta az InfoRádiónak a Komárom-Esztergom megyei védelmi bizottság titkára.
"A tározókat lezáró töltések mérete megfelel az előírásoknak, és nem nehezedik rájuk jelentősebb nyomás, hiszen az iszap már teljesen szilárd" - magyarázta Galambos Imre. Hozzátette: az már más kérdés, hogy a csapadék miatt kialakuló szivárgás milyen kárt okozhat, és hogy a szél el tudja-e mozdítani az iszapport.
"A dunaalmási-almásfüzitői vörösiszap kétharmadát már termőföld borítja, és a többi terület helyreállításán is folyamatosan dolgoznak" - mondta a bizottság titkára, aki szerint Ajkánál az okozhatott katasztrófát, hogy a folyékony iszap miatt hatalmas nyomás nehezedett a töltésekre, amelyek - úgy tűnik - nem bírták a terhelést.
A civilek szerint veszélyesek a tározók
Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület programfelelőse, Szuhi Attila korábban az InfoRádiónak arról beszélt: az igazi veszélyt az okozza, hogy a Komárom-Esztergom megyei tározók közvetlenül a Duna mellett helyezkednek el, a kazetták falát ráadásul több helyen is az ipari melléktermék lerakóját a folyótól elválasztó árvízvédelmi töltés képezi.
Ha a Duna kilép a medréből, a zagytározók szigetként emelkednek ki a vízből. Probléma az is, hogy a kazetták kialakításakor azok aljára nem terítettek agyagréteget, így a bennük tárolt anyagok szennyezhetik a talajvizet is.
Az esztergomi civilek képviselője hozzátette: fontos lenne felmérni a tározók állapotát és megfelelő módon lezárni őket, nehogy a Dunába vagy a talajba jusson az Ajka térségében ökológiai katasztrófát okozott vörösiszap.
Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai