Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Hadat üzent a kormány a pályázatíró iparnak

Kiiktatná a kormány a pályázatíró cégeket az uniós források lehívási rendszeréből. Legalábbis erre utal a nemzeti fejlesztési miniszter minapi nyilatkozata, amely szerint az új pályázati rendszerben már nem lesz szükség ilyen cégekre. A Magyar Pályázatíró Iroda vezérigazgatója szerint a komolyabb projekteket a cégek továbbra sem fogják tudni egyedül megoldani.

Az uniós forrásokat biztosító pályázati rendszer átalakítása után nem lesz szükség pályázatíró cégekre. Erre utalt a nemzeti fejlesztési miniszter kedden, a külföldre akkreditált magyar nagykövetek találkozóján. Fellegi Tamás azt mondta, a mostaninál sokkal inkább felhasználóbarát pályázati környezetet alakítanak ki.

"A mai helyzetben rendkívül költséges, időigényes, és egy új szereplő beiktatására épülő rendszer működik. Ez a pályázatíró ipar, amely valójában jelentősen lefölözi az időbeli és pénzügyi előnyöket, amelyeknek a rendszerben benne kellene lenniük" - fogalmazott a tárcavezető.

A pályázatírás mára vitathatatlanul önálló iparággá nőtte ki magát, jóllehet megbecsülni is nehéz, mekkora a piac, és hányan foglalkoznak ezzel. A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének 50 tagcége van, a Magyar Pályázatíró Iroda vezérigazgatója pedig 6-7000 szakemberrel számol.

Essősy Zsombor egyetért azzal, hogy egyszerűsíteni kell a pályázati rendszert, de szerinte szükség lesz a profi cégekre is. Szerinte ugyanis annyira nem lehet leegyszerűsíteni a pályázati rendszert, hogy ne legyen szükség pályázatkészítőre, bár részvételük mértékét nyilván lehet csökkenteni. "Egy kisebb pályázatnál el lehet érni, hogy ne legyen szükség pályázatkészítőre, de nagyobb, komplex projektnél, ahol nemzetgazdasági hasznosságot kell vizsgálni, költséghatékonysági tanulmányt készíteni, biztosan lesz szükség pályázatírókra" - vélekedett Essősy.

A lehívható forrás mindenesetre óriási, a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban mintegy 8000 milliárd forinthoz juthat Magyarország. A piaci szereplők többsége pedig garantálja, hogyha egy cég velük íratja a pályázatot, akkor meg is kapja a támogatást. Az iparág további fellendülésében bízik az oktatói piac is, ugyanis egyre több felsőoktatási intézmény és szakirányú iskola indít pályázatírói képzést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×